A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a Kormány 1 milliárd 42 millió forintra bővítette az Új Széchenyi Terv fűtési rendszerek korszerűsítését támogató pályázatának támogatási keretösszegét.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a lakosság energiahatékonysági beruházásait támogató pályázatok kiemelt jelentősége miatt az Új Széchenyi Terv „Fűtéskorszerűsítési Program" eredetileg mintegy 864 millió forintos keretösszegének kibővítését javasolta további 178 millió forinttal.

Korábbi cikkeinkben körüljártuk a fűtési rendszereket, azok integrációs lehetőségeit és veszélyeit az energiahatékonyság jegyében, majd a napenergia-hasznosítást vizsgáltuk. Sorozatunkban most az első fejezetekben tárgyalt, főleg gáztüzelésű fűtőkészülékek égéstermék-elvezetésével foglalkozunk.

Mindenekelőtt tisztáznunk kell a fogalmakat. Ennek amiatt is fontos szerepet szánnánk, mert a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználó berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatát a 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet előírja a tulajdonos számára, és ott hivatalból is találkozunk ezekkel a terminológiákkal.

Lapunk 2013/2–3. számában, sorozatunk előző részében már foglalkoztunk a napenergia felhasználási területeivel. Ezúttal a melegvízkészítésre és fűtésrásegítésre szolgáló napenergiahasznosításról lesz szó.

Korábbi írásunkban láttuk, hogy a „helyes", azaz az optimális rendszer a méretezésen vagy a program szerinti kiválasztáson alapszik. Megvizsgáltuk a hasznosságot, a fedezet és a kihasználtság viszonyát. Épületeink egyre alacsonyabb hőszükséglete miatt a négy évszakos országokban is többször előfordul az igény, hogy napkollektorral oldjuk meg a fűtésrásegítést. A feladat egyszerűnek tűnik, de nem az, ha az elérhető maximális megtérülést is kritériumként határozzuk meg.

Sorozatunkban eddig a fűtéssel, hőszükséglettel, energiabetárolással és -elosztással foglalkoztunk. Most körüljárandó témánk a napenergia-hasznosítás melegvízkészítésre, ez esetben is részletekbe menően elemezzük a megoldások „helyességét".

A napenergia az elmúlt évek egyik feltörekvő alternatív energiaforrása, ennek következményeként sok esetben találkozunk olyan összetett rendszerekkel, ahol a szoláris energianyerés és -felhasználás követelmény.

Sorozatunk második részében azt vizsgáljuk, hogy a felújítások során az utólagos hőszigetelés és nyílászárócsere, avagy a fűtési rendszer felújítása, cseréje adja a jobb energiatakarékossági mutatókat, azaz melyik hoz nagyobb eredményt az energiamérlegen.

Azért a felújítást választottam az új építkezésekkel, akár a passzívház-technológiával szemben, mert Magyarország jelen építőipara – sajnos – nem az új beruházásokra épül, hanem sokkal inkább a felújításokban játszik csak szerepet.