2024. június 17., hétfő

UJ HONLAP BANNER 250 100

illusztracioTalán meglepő, de nemcsak a laikusok számára nagy kérdés, milyen minőségű és vastagságú legyen a beépített tetőtér szigetelése. Amikor az ország építészkonferenciáit járjuk, azt látjuk, hogy még az építőipari szakemberek között is parázs vitát okoz időnként ez a téma: vajon hány cm vastagságban érdemes szigetelni egy ferde tetőt ahhoz, hogy kitűnő teljesítményt érjünk el, de azért felesleges túlzásokba se essünk?

Erre a kérdésre a legegyszerűbb volna csípőből rávágni például, hogy 25 cm... ám egy ilyen válasz mögött szakmailag gyakorlatilag nem lenne tartalom...

Vonatkoztassunk el egy percre a beépített tetőterektől, és gondoljunk, mondjuk, bármilyen hűlő épülethatároló szerkezetre. A témát közelebbről megvizsgálva gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarországon valamiért nagyon könnyen dobálóznak még szakmán belül is a cm-ek bemondásával. Pedig mindenki tudja, hogy ez szakmai szempontból nézve nem határozható meg ilyen leegyszerűsített formában.

SOKFÉLE RÉTEGREND KIALAKÍTHATÓ

Beépített tetőterek rétegrendi kialakítása a gyakorlatban nagyon sokféle lehet, mint például szarufa között és alatt elhelyezett hőszigetelés, szarufa közötti és feletti hőszigetelés vagy éppen szarufa feletti hőszigetelés (vasbeton monolit koporsófödém tartószerkezettel vagy belülről látszó szarufás megjelenésben).

Hazánkban a legtöbb esetben a szarufa közötti és alatti szigetelést tervezik és építik be, ezért ezt a szerkezeti kialakítást vesszük most közelebbről nagyító alá.

SZARUFA KÖZÖTTI ÉS ALATTI SZIGETELÉS

Egy ilyen kialakítású tetőben a tartószerkezeti feladatot a vonalas tartószerkezeti elemek, azaz a szarufák látják el. Köztudott, hogy ezek a szarufák vonalmenti hőhidat képeznek a belső és a külső tér közt, magyarul többlet-hőveszteséget generálnak a nem hőhidas területek (pl. a szarufák közti terület) hőveszteségéhez képest. Az is tény, hogy a szarufa alatti második réteg hőszigetelés elhelyezéséhez szükséges vízszintes fa vagy fém vázszerkezetnek is van vonalmenti többlet hővesztesége, hiába van felette – kifelé a szarufa közökben – hőszigetelő termék.

Beepitett-tetoter-elso-masodik-hangszigetelese1

Az sem mindegy, hogy a szarufa alatti vízszintes vázszerkezetet a szarufák alsó-belső síkjára pontonként ráültetjük direktben vagy pedig fém lengőkengyel használatával lógatjuk be a belső tér irányába.

Beepitett-tetoter-elso-masodik-hangszigetelese2

Ahhoz, hogy pontosan meg tudjuk határozni egy beépített tetőtéri külső térelhatároló szerkezet pontos U-értékét (hőátbocsátási tényező), ismerni kell és minimum befolyásoló tényezőként figyelembe venni még a következő paramétereket is:

  • a szarufák szélessége, magassága, közeinek mérete
  • a belső vízszintes vázszerkezet anyaga (fa vagy fém: fa esetében a keresztmetszet, szélesség és magasság, tengelytávolságok)
  • a szarufa alsó síkjára való felrögzítés módja (befüggesztve vagy pontonként direkt módon felerősítve)
  • beépítendő hőszigetelés deklarált lambdája
  • a külső tetőfedés alatti tetőfólia páraáteresztő-e (ha nem, úgy a szigetelés és a tetőfólia közt egy min. 5 cm magas hőszigetelési légrést kell beiktatni)

KÖVETELMÉNYÉRTÉKEK

Arról még nem is beszéltünk, hogy az is alapvető szempont, milyen követelményértéknek szeretnénk megfeleltetni majd a kész szerkezetet/épületet.

Az energetikai rendeletekben 2006 óta a Fűtött tetőteret határoló szerkezetekre 0,25 W/m2K-es érték volt megadva. Ez elég sokáig volt érvényben, de a szigorításokat követően, a jelenleg is érvényes maximum érték már 0,17 W/m2K!

Egy dolgot azért fontos megemlíteni: már a 2006-os rendeletben is szerepelt, hogy ezt az értéket úgy kell kiszámítani, hogy ha a szerkezetben van bármilyen hőhídhatást okozó szerkezeti elem (pl. vonalas tartószerkezetek, pontszerű rögzítések, stb...), úgy annak a hatását figyelembe kell venni, bele kell számolni a határérték számításába.

Igazság szerint, ha ezeket a többlet hőveszteségeket már 2006-ban mindig megfelelő módon számoltuk volna ki, úgy gyakorlatilag már jó 12 éve nagy vastagságú és jó (alacsony) deklarált lambdájú termékeket kellene látnunk hőszigetelésként a magastetőkben!

Védelmükre szólva, a tervezők, akik a hőtechnikai-energetikai számításokat készítik, nincsenek egyszerű helyzetben, mert a gyakorlatban egy ilyen konkrét tetőtéri szerkezet vonalmenti hőhídveszteségeinek korrekt meghatározására 2-3D-s szimulációra lenne szükség. Ez a lehetőség pedig nyilvánvalóan nem áll minden számítást végző személy rendelkezésére.

Voltak és vannak is az energetikai rendeletekben úgynevezett egyszerűsítések, amelyek segítségével valamilyen szinten ezeknek a hőhidaknak a többlet-hőveszteségét figyelembe lehet venni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek mind jelentősen alábecsülik a valós hőveszteséget.

A NÉGYFÉLE U-ÉRTÉK SZÁMÍTÁS ÖSSZEVETÉSE

Divatos, gyors és remek számítógéppel kalkulálni, de létezik azért pár „mezítlábas" módszer, amely segítségével akár papíron számolva is nagyon pontosan tudjuk a vonalmenti hőhidak hatását figyelembe venni. A legelterjedtebb négyféle U-érték számítás összevetésével szemléltethető, hogy milyen különbségeket mutat a végeredményben egyes tényezők félresöprése, hiszen mind a négyféle metódussal más U-érték fog számítódni ugyanarra a szerkezetre.

1. keplet1

Ez a mindenki által jól ismert úgymond „alapképlet": ha csak ezt alkalmazzuk, úgy nem veszünk figyelembe semmilyen hőhídhatást okozó szerkezeti elemet. Gyakorlatilag ilyenkor azt feltételezzük, hogy maga a hőszigetelés lát el tartószerkezeti feladatokat is (Ur – hőhídhatás nélküli U-érték).

2. keplet2

Ennél a számításnál a szarufa közti és alatti rétegekre egy eredő lambdát számolunk, magyarul a faanyag és a hőszigetelő anyag lambdáját egymáshoz súlyozzuk felületarányosan. Majd ennek a felhasználásával számolunk U-értéket az 1. pontban leírt képlet segítségével.

3.    Uk = Ur • (1+χ)W/m2K

Ennél a képletnél gyakorlatilag az 1. pontnál lévő eredményt (ami nem hőhidas szerkezet U-értéke) „lerontjuk" egy táblázat alapján, ahol a fm/m2 adatok alapján ki tudjuk választani, hogy a szerkezet gyengén-közepesen-erősen hőhidas-e (hány méter hőhíd esik egy m2 felületre) (Uk – korrigált érték a hőhidak fm-e alapján).

4.     Uv = Ur + Ψszarufa • l1/A1 + Ψ belső lécváz • l2/A2 (W/m2K)

Ez adja a legpontosabb U-értéket a szerkezetre nézve, viszont itt a szarufának és a belső vázszerkezetnek a vonalmenti többlet hőveszteségét meg kell határoznunk 2-3D-s numerikus szimulációval (Uv – valós U-érték).

Napjainkban egy hazai beépítésnél, amikor általában (a szokásjog következtében) 20 cm összvastagságú szigetelésben gondolkodunk (15 cm szarufa és 5 cm alatta), és a hőszigetelés deklarált lambdája pl. 0,039 W/mK, úgy az első (0,18 W/m2K) és a negyedik (0,277 W/m2K) közt 54% U-értékbeli különbség tapasztalható, ami jelentős nagyságrendbeli különbségnek számít!

(Megjegyzendő, hogy ezen a 20 cm-es vastagságon már rég túl kellett volna lépnünk ahhoz, hogy mind a régi, mind az új követelményértéket a hőhídhatások figyelembevétele mellett teljesíteni tudjuk.)

MI A TANULSÁG?

Csak a cm-eket dobálva nem jutunk előrébb. A szigetelési vastagság és a deklarált lambda kézen fogva járnak együtt, csak így szabad róluk beszélni. Minden energetikai számítás alapja, hogy a hűlő épülethatároló szerkezetek hőveszteségét a lehető legpontosabban vegyük figyelembe, hiszen ezek alapján készül majd még a fűtőberendezések és a hőleadók méretezése is.

És mivel járulnak hozzá a tervezők erőfeszítéseihez a gyártók? Korszerű, profi, magas minőségű szigetelőanyagokkal.

 

ursa-logo-wVarga Tamás
alkalmazástechnológus
URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu

 

 

 

 

Bemutatkozás

A Magyar Építéstechnika az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), valamint a Magyar Építőanyag és Építőipari Termék Szövetség (MÉASZ) hivatalos lapja. Iránymutató szakfolyóirat a magyarországi építőipar teljes szférájára. Gyakorlati beállítottságú, az építőipar valamennyi területével – a tervezéstől az alapanyaggyártáson keresztül a magas- és mélyépítő-ipari kivitelezéséig, ezek műszaki fejlesztéséig – számos szakmai témával foglalkozó, általános építőipari műszaki-kereskedelmi szakfolyóirat. Beszámol a szakterület műszaki fejlődéséről, az új technológiákról és termékekről, megoldást kínál a felvetődő problémákra. Rendszeresen tudósít az építőipar fontosabb hazai és külföldi eseményeiről, kiállításokról, kongresszusokról, szakmai tanácskozásokról. Különös figyelmet fordít olyan szakterületek példákkal illusztrált bemutatására, amelyek a tervezőknek, a kivitelezőknek, a kereskedőknek és a felhasználóknak, valamint a legkorszerűbb ismereteket elsajátítani kívánó tanulóifjúságnak egyaránt fontosak.

Eseménynaptár

Június 2024
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240

Partnereink

EVOSZ-logo

measzlogo fb

 

 

logo rigips-w 

proidea-logo-fb

VarepitoPalyazat logo-web

 

 

bme logo-kicsi

 

Ybl-logo-kicsi

  mapasz-logo-web

 

zeosz-logo-webebsz logo 2

 

 

 HuGBC LOGO kicsi

 

TEGY-web

 Burkolattechnika-egyesulet-logo-web

 Hazicincer logo

    Kivet-logo-web

 

 

 

 

Construmalogo-web

  emsz-logo-web180

mti hirfelhasznalo

 

dimag logofinal-web

 
 
 observer logo-web