Megjelent a falusi csok részleteit tartalmazó kormányrendelet a Magyar Közlönyben - közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón.

Gyopáros Alpár kifejtette: a falusi csok a Magyar falu program része, célja, hogy többlettámogatást kínáljon azoknak a fiataloknak, akik faluban akarnak családot alapítani, otthont teremteni. A települési körbe az olyan ötezer lélekszám alatti helységek tartoznak, amelyek népessége 2003-2018 között csökkent, továbbá azok, amelyek a leghátrányosabb helyzetű járásokban találhatók. Ez összesen 2486 település.

Minden ország nemzeti vagyonának jelentős részét képezi a lakásvagyon. Jelenleg mintegy 35-40 ezer új lakás van kivitelezés alatt, melyből 2019. évben várhatóan 22-24 ezer elkészül. A felújított lakások éves száma 2018. évhez viszonyítva nem bővül, várhatóan 180 000 lakásnál lesz ez évben nagy felújítás.

Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.

Sokan nem tudják, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatályba lépését követően 2018-ban átalakult – és napjainkra remélhetően lezárult – a szakhatósági rendszer reformja. Azt, hogy mely eljárásba – ideértve az építésügyi hatósági eljárásokat is – milyen szakhatóságokat és milyen formában kell bevonni, már nem a szakági jogszabályok tartalmazzák, hanem egy központi jogszabály: az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet.

E szabályozásban a Kormány meghatározott szakkérdések tekintetében meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki az alábbi közigazgatási hatósági eljárásokban:

Koji László, az ÉVOSZ elnöke egyeztetést folytatott a lakásépítési kedvezményekkel kapcsolatban a Pénzügyminisztériummal. A konzultáción kitértek az új építésű lakások forgalmiadó-visszatérítési támogatási szabályaira. Ezzel összefüggésben az ÉVOSZ javasolta, hogy a 16/2016. (II.10.) Korm. rendelet 69.§ (3) pontjában megfogalmazott adó-visszatérítési támogatás igénylésére 2020. december 31-ig legyen lehetőség a lakásépítés formájától függetlenül minden olyan új építésű lakásnál, amely nem tartozik az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel megépülő lakások, lakóingatlanok körébe. Javasolták továbbá az adó-visszatérítési támogatás kiterjesztését – meghatározott feltételek teljesülése esetén – a lakás, lakóingatlan felújításához is.

Egyúttal kérte a Pénzügyminisztérium szakmai értelmezését és pontosítását az ÉVOSZ által javasolt szakmai kérdésekben. Így többek között a 16/2016. (II.10.) Korm. rendelet 69.§ (továbbiakban: Rendelet) esetében. Vonatkozik-e a 2019. december 31-ig igényelt adó-visszatérítési támogatás – minden egyéb jogszabályi feltételnek való megfelelést alapul véve – a 2019. december 31. után kiállított 27%-os általános forgalmi adót tartalmazó számlákra, azaz van-e lehetőség a hitelintézeteknél ilyen számlák bemutatására?

A magyar lakáspiac a 2012-13-as mélyponttól indulva, minden fő mutatóját tekintve továbbra is látványosan felívelő szakaszban van. Az ország különböző területein a tavalyinál valamivel kiegyenlítettebben mutatkozik meg az árnövekedés. Szemben az általános közvélekedéssel, a jelenlegi jövedelemarányos árszintek sem historikusan, sem regionálisan nem tekinthetőek magasnak. Rövid távon a kereslet stabilnak mondható. A piaci kockázatot egyrészt az áfa-szabályozás nyomán várhatóan hektikusan alakuló kínálat, illetve a továbbra is emelkedő építőipari költségek és szűk kapacitások jelentik – áll az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.

Országos szinten eddig 18 százalékkal nőtt az ingatlanok átlagáraa tavalyi, hasonló időszakhoz képest. Idén a budapesti drágulás az egy évvel korábbi 15%-ról 20%-ra gyorsult, s nagyjából ezt a mozgást követik a megyei jogú városok is. A kisebb városok lakóingatlanai a tavalyi átlagosan 8% után idén eddig 11%-kal lettek drágábbak, míg a községek hasonló mutatója látványosan, 1%-ról 19%-ra ugrott. Így mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagára meghaladja a 260 ezer Ft/m2-t. A tégla lakások ára több év után ismét jobban nő, mint a paneleké (19, illetve 16 százalék), aminek hátterében azúj lakások bővülő forgalma állhat. Az önálló házak 8 százalékos értéknövekedése ennél érezhetően alacsonyabb.