A Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozata, valamint a ROCKWOOL Hungary Kft. közös szervezésében rendezték meg 2019. április 4-én a Construma keretein belül az energiahatékony épületek tűzvédelmi kihívásaival foglalkozó XVII. ROCKWOOL Építészeti tűzvédelmi konferenciát, amely az egyes szakágak szemszögéből mutatta be, hogy mikor, meddig és miért tartoznak felelősséggel az egyes szakági tervezők.

Az energiahatékonysági követelményeket kielégítő épületeknek is meg kell felelniük a tűzvédelmi előírásoknak. A rendszerek, alkalmazott építési termékek, szerkezetek sok esetben hordozhatnak tűzvédelmi kockázatot, ha és amennyiben azokat nem megfelelően választják meg a tervezők.

Az Európai Unió nyugati tagországaihoz mérten Magyarországon az elmaradás a tűzvédelem területén hatványozottan jelentkezik. A felsőfokú tűzvédelmi mérnökképzés az elmúlt 7-8 évben leépült, a szakmai színvonal nem felel meg a kor követelményei által támasztott elvárásoknak. Az itt képzett szakemberek nem kellően erősítik a tervezők és a kivitelezők munkáját.

A jogszabályalkotás kellően nem biztosítja folyamatosan az új eszközök és tűzvédelmi megoldások elterjedését. A 275/2013. számú Kormányrendelet hiányosságai miatt az aktív tűzvédelmi eszközök forgalmazói bonyolult, hosszú és költséges eljárásokkal kényszerülnek megismételtetni a globális gyártók által már másutt elvégzett vizsgálatokat. Ezzel lassítják, bizonytalanná teszik és drágítják a magyar építőipar teljesítményét. A megrendelői szemlélet változásaira, és szükségességére is fel kell hívni a figyelmet.

Az épületek homlokzati és magastető szigeteléseiről szerencsére már egyre több szó esik, van azonban egy ritkábban előkerülő téma: a különböző épületgépészeti elemek, vezetékek és fűtőberendezések hőszigetelése. Aki emlékszik a 80-as évek lakótelepi házai között húzódó „hómentes folyosókra" tudja, miről van szó, azonban sokszor zajcsökkenés, illetve tűzvédelmi szempontból is elengedhetetlen a megfelelő szigetelés.

Az épületgépészeti szigeteléseket főként közösségi épületekben, bevásárlóközpontokban, sportlétesítményekben, kórházakban, ipari üzemekben használják. A kőzetgyapotból készült szigetelőanyag csökkenti a hőveszteség mértékét, véd a csővezetéken belüli/kívüli páralecsapódás ellen, védelmet nyújt a személyek és személyes berendezési tárgyak számára esetleges tűz esetén, és nem utolsósorban zajcsökkentő tulajdonsággal is bír.

2018. június 7-én Budapesten tartották a Magyar Tűzvédelmi Szövetség és az MMK Tűzvédelmi Tagozatának konferenciáját. A célja szerint: rámutatott azokra a hibákra, amelyekre gyakran nem figyelnek a minősítések értékelése során. A tervezők, kivitelezők sokszor csak a minősítések tűzvédelmi teljesítményét ellenőrzik, de azt már nem, hogy ez a teljesítmény milyen műszaki feltételek fennállása esetében teljesül. Mindez komoly tűzvédelmi kockázatot hordozhat magában.

A szakmai nap folytatásaként 2018. szeptember 20.-án a Lurdy házban kerül megrendezésre a konferencia 2. része, mely alapvetően az egyes építési szereplők felelősségével valamint igazolási kötelezettségeivel és módjaival fog foglalkozni.

Napjaink építészeti megoldásaiban egyre inkább előtérbe kerülnek a könnyűszerkezetes megoldások. Ennek kapcsán felmerül a kérdés; mit is tekintünk könnyűszerkezetnek, illetve könnyű-e az ilyen szerkezetek tervezése? A Construmán immár 16. alakommal megrendezett ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi konferencia előadói e témakört boncolgatták.

Pontos fogalom nincs arra, mit ért a szakma könnyűszerkezeten, de az előadók javaslata szerint ide sorolhatjuk a 400 kg/m² tömeg alatti épületszerkezeteket, amelyek beépítése szerelési technológiával történik (pl.: szárazépítési szerelt rendszereket, csarnok jellegű szerkezeteket (acél vagy vasbeton vázra szerelt), könnyűszerkezetes épületnek pedig azokat a vázas tartószerkezetű építményeket, amelyekben a falak és a födémek többsége könnyűszerkezetes építményszerkezetekkel épült meg.