A Kormány és az Európai Bizottság szerint is fontos a belső fogyasztás élénkülése, ami a gazdasági növekedés egyik legfontosabb húzóereje lehet 2014-ben. Nem elég, hogy az építőipar szinte csak állami programokból jut bevételhez, szükség van a magánlakás-építések ösztönzésére is. Mindezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fogalmazta meg egy múlt heti csütörtöki sajtótájékoztatón.

A különböző szakmai szervezetek támogatják a Nemzetgazdasági Miniszter kijelentését és egyetértenek vele, hogy a magánerős lakásépítések, lakásfelújítások ösztönzése jelentős támasza lehet a jövőben a gazdaság növekedésének.

A MÉASZ támogatja, hogy a Kormány fontolóra vette a magánerős építkezések állami ösztönzését, amely szélesebb lehetőségeket adna a hazai lakóingatlan állomány megújítására. Az ösztönzők esetében kulcsfontosságú a szükséges önrész jellemző hiányának megoldása, amely az egyik legfőbb akadálya a magánerős lakásberuházások megkezdésének.

A mai napon megjelent KSH adatsorok azt mutatják, hogy a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében év/év alapon látható volumen- és érték bővülés, azonban ez az építőanyag-ipar szereplőit az ipari ingatlanok és utak viszonylag csekély kevéssé diverzifikált anyagfelhasználása miatt egyelőre kevésbé érinti. A magánszektor lakáscélú építési beruházásait tekintve bővülése egyelőre nem látható az építésgazdaságban.

Valamennyi ösztönző konstrukciónál kulcsfontosságú az önrész kérdése, hiszen ennek gyakori hiánya jelenti a legnagyobb akadályt a magánerős beruházásoknál. Ennek biztosítása lehet uniós támogatásból eredő forrás és / vagy a SZOCPOL módosított, kiterjesztett változata – nyilatkozta Vidor Győző elnök.

Ezzel összefüggésben, a Magyar Építőanyagipari Szövetség támogatja a magánerős építések állami ösztönzését olyan programokkal és mechanizmusokkal, amelyek kiszélesítik a magánerős lakásberuházók piaci lehetőségeit:

• Az új építések kedvezményes államilag támogatott, vagy állami garanciavállalású MNB-hitelprogrammal történő támogatása, illetve a SZOCPOL rendszerének továbbfejlesztése, arány növelése legalább az ÁFA összegéig.
• A magáncélú fejlesztéseket is támogatni kívánó Hazai Hatékonyság (www.hazaihatekonysag.hu) programcsomagban leírt kombinált, részben uniós, részben pedig állami garanciavállalással segített, piaci alapú finanszírozás megfelelő megoldás lenne a hazai épületállomány széles körű épületenergetikai korszerűsítésére, részben pedig energiahatékony új építések előmozdítására. A támogatás mellé felvett hitelek visszafizetése az elért energia megtakarításokból történne.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) veleménye szerint van honnan nőniük a lakásépítéseknek, hiszen 2013-ban hozzávetőleg 6.700 új lakást fognak átadni Magyarországon. Az évi 6.700 lakás építése azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme több mint 600 év! A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 lakást kellene építeni.

A felújítások és építések ösztönzésére egyaránt szükség van. 10.000 lakás építése hozzávetőleg 40.000 embernek ad munkát, a felújításoknak is jelentős a foglakoztatási hatása. A legális építések, felújítások ösztönzése fehérítené a gazdaságot.

Három pontból álló intézkedéscsomagot javasnak a Kormányzatnak a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére:

1./ Uniós támogatások
A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő 7 évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő-mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre, bérlakásépítésekre is jusson.

2./ Hitelprogram
EIB- (Európai Beruházási Bank), vagy MNB-forrásokból szükséges lenne egy lakossági hitelprogram beindítása a lakásépítések, lakásfelújítások ösztönzésére. Lehetőség van rá például, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB-források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.

3./ SZOCPOL-ban visszatérített áfa
Szükséges lenne továbbá, hogy a Kormány a SZOCPOL-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mérték még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.

A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A KSH által kimutatott „nem lakás célra" használt lakások nem jelentenek megoldást. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak" jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját. A lakásállományon belül 583.489 db olyan lakás van, amelynek a falazata vályog, vagy sár, ezek minőségéről nincsen közelebbi adat.

A felújítások és az új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány jelentős része nem alkalmas rá, hogy több száz évig gazdaságosan fennmaradjon, a száz éves átlagos lakásélettartam elérése is többszöri, átfogó felújítást igényel.

Forrás: MÉASZ/TLE