A magyar lakosság 2013-ban optimistán nyilatkozott a lakás vagy a családi ház felújítása, bővítése kapcsán, de a tervek többsége a háztartások 68%-nál még a jövő zenéje – derült ki a Lindab friss kutatásából. A többség idén már sokkal óvatosabban fogalmazza meg a terveit, 1 éven belül csak a lakosság alig ötöde lát esélyt átfogó renoválásra.

A következő években számos család tervez nagyszabású munkálatokat, 21% a tető- és csatornarendszer felújításában, 29% az otthon szigetelésében is gondolkodik. Mindezekre 48% több mint 300 ezer forintot költene, de 17% akár 1 millió forintot is fordítana otthona hosszú távú biztonságára, felújítására.

Lakókörülményeink a 2013-as színvonalon 

A 18-59 éves magyarok lakókörülményei nem változtak számottevően az elmúlt 1 év során:a lakosság 54% családi házban él (2013-ban 53%), 84% saját tulajdonú ingatlanban. Új lakóház építésére a lakosság 4%-ánál került sor. A magyarok 29%-a tavaly úgy nyilatkozott, hogy belefogna otthona felfrissítésébe, az elmúlt 12 hónapban egyelőre a háztartások 68%-ánál nem történt előrelépés. Az elmúlt 1 évben a toplistát a beltéri munkálatok vezették (festés, konyha és fürdőszoba felújítás), a kültéri felújítások között pedig a képzeletbeli dobogó második fokán a tető felújításához kapcsolódó munkálatok állnak (15%), a szigetelés után (23%).

Újító kedvű a vidéki lakosság

A felújítási hajlandóság a vidéki lakosságban tombolt a legerősebben az elmúlt 12 hónapban: a vidéki városlakók 27%-a, a falun élők 26%-a frissítette fel a családi fészket. A budapestiek rosszul szerepelnek országos összehasonlításban, a fővárosi háztartások mindössze 17%-ában került sor a lakás vagy a ház felújítására.

A magyarok óvatosan fogalmazzák meg a jövőbeli terveiket, s noha a lakosság fele tervez felújítást, csak alig egyötödük kezdene bele a munkálatokba rövid időn, 1 éven belül.
Az újépítések várható aránya 5 éven belül is igen alacsony lesz, mindössze a népesség 6%-a számít arra, hogy újonnan épített otthonba költözhet; a lakosság domináns hányada (89%) csak felújításban gondolkodik.

Azok aránya viszont jelentős, akik hosszabb időn belül (5 év) nagyobb volumenű felújításban gondolkodnak, többek közt 21% a tető felújítását, illetve a csatornarendszer cseréjét, 29% hőszigetelést tervez.

Hitel? Köszönöm inkább nem.

A hitelre továbbra is csak másodlagos megoldásként tekintenek a magyarok, 55% elsősorban a saját megtakarításait fordítaná felújításokra. 48% 300 ezer forintnál is többet szánna az otthona megszépítésére, de 17% jóval magasabb összeget, akár 500 ezer – 1 millió forintot is költene a nagyobb, komplexebb felújítási munkálatokra.

Mi is van a fejünk felett?

A hazai épületek jó részén továbbra is elöregedett, korszerűtlen tető található, a lakóépületek több mint felén 20 évvel régebben készült a tetőszerkezet. A vidéki falvakban (56%) és Budapesten (42%) a legaggasztóbb a helyzet, s ez a magas arány komoly biztonsági kockázatokat tükröz. A válaszadók beszámolói alapján egyértelművé válik, hogy a magyarok összességben kevésbé ügyelnek arra, mi zajlik a fejük felett, hiszen mindössze 17% látja úgy, hogy otthonán rossz állapotban van a tető.

Noha a tetőrendszer felújítása valamennyi család esetében a nagy volumenű kiadások közé tartozik, választásaikban a magyarok még nem elég körültekintőek. A tetőfedő anyagokkal kapcsolatban a tartósság a legfontosabb szempont, majd ezt követi az ár, míg a garancia, az ismert, megbízható gyártó kiválasztása és a pótolhatóság nem szerepelnek az elsődleges szempontok között.

Modern küllemre vágyunk

Noha a lakosság 73%-a szerint hazánkban továbbra is a cseréptető, a cserepes tető forma a legelterjedtebb, a családi ház tulajdonosok 63%-a örömmel látna otthonán modern, acél síklemezes tetőt. A panelházak vagy sorházak lakói (76%) egyértelműen e típus mellett tennék le a voksukat. A magyar lakosság összesen 67%-a választana acél síklemezes tetőket.

Aggasztó tény ugyanakkor, hogy e műszaki ismereteket feltételező munkálatok esetében az érdeklődők közel fele (47%) az interneten szerzett információkra támaszkodna, és csak 32% fordulna szakemberhez, vagy magához a gyártókhoz. Ami pedig a színeket illeti, e téren konzervatívak a magyarok, 37% szerint akkor tető a tető, ha piros; de 25% örömmel választana terrakotta, 22% barna színt.

Konklúzió

A kutatás eredményei – elsősorban a magyarok felújításokhoz kapcsolódó költési hajlandósága – alapján arra következtethetünk, hogy az otthon értékének és minőségének megőrzése valamennyi család esetében az elsődleges szempontok közé tartozik. A hosszabb, 5 éves távra szóló tervek a tudatosabb tervezést igazolják, de e téren még van hová fejlődni. A kellő műszaki ismeretek hiányában ugyanis sokan másodlagos jelentőséget tulajdonítanak több lényeges kérdésnek – jó példái ennek a lakosság tetőkkel, tetőfelújítással kapcsolatos attitűdjei.

A Lindab a biztonságos tetőzet fontosságára hívja fel a figyelmet és arra, hogy az olyan nagyobb kiadásokkal járó munkálatok esetében, mint például a tetőfelújítás, a tudatos döntéshozatal és a hosszútávra szóló megoldás elengedhetetlen feltételei a széles körű informálódás, valamint a gyártók, szakemberek bevonása. A vállalat fél évszázados tapasztalatát felhasználva, a változó igények mentén fejleszti, bővíti a kínálatát annak érdekében, hogy kiváló alternatívákkal szolgáljon a hagyományos cserép és a modern, síklemezes tetők kedvelőinek egyaránt. Svédacél anyagú komplett tetőrendszerei az időtálló minőséget, a legmagasabb szintű biztonságot és a legkorszerűbb technológiát ötvözik az esztétikus kivitelezéssel.

Forrás: FLOW PR