A hazai nagyvállalatok jelentős gazdasági szerepe miatt a K&H Csoport a GfK Hungária Piackutató Intézettel átfogó kutatást indított. A K&H nagyvállalati növekedési index eredményei alapján a szektor enyhe optimista várakozással tekint a következő egy évre, saját lehetőségeit azonban pozitívabbnak értékeli, mint a makrokörnyezet változásait.

„A kkv szektor fejlesztése mind uniós, mind hazai szinten évek óta kiemelt prioritást kap, eközben a nagyvállalatok gazdasági szerepéről jóval kevesebb szó esik. Holott a szektor nemzetgazdasági jelentőségéhez nem férhet kétség. A hazai GDP közel felét nyújtó és a munkavállalók közel harmadát foglalkoztató nagyvállalatok az éves ipari termelés több mint 70%-át, míg az exportértékesítés 80%-át adják. Emellett nem elhanyagolható a hazai kutatás-fejlesztésben betöltött szerepük sem, hiszen a szektor közel 70%-a folytat ilyen jellegű tevékenységet, miközben a teljes nyereségorientált szektor K+F ráfordításainak több mint felét a nagyvállalatok adják" – hangsúlyozta Peter Roebben, a K&H Vállalati üzletág vezetője.

A hazai nagyvállalatok jelentős gazdasági szerepe miatt a K&H Csoport a GfK Hungária Piackutató Intézettel együttműködésben egy átfogó kutatást indított, amelyben feltérképezte a szektor jelenlegi helyzetét, valamint hogy hogyan látják saját cégük és a gazdasági környezet változásait a következő egy évben. A K&H nagyvállalati növekedési index eredményei alapján a szektor (2 Mrd forint feletti éves árbevételű cégek) enyhe optimista várakozással tekint a következő egy évre, saját lehetőségeit azonban pozitívabbnak értékeli, mint a makrokörnyezet változásait. A vállalat jövőjére vonatkozó pozitív várakozások leginkább annak köszönhetőek, hogy a következő egy évben enyhén növekvő árbevétellel és nyereséggel kalkulálnak. A nagyvállalatok fele (52%) árbevétel emelkedéssel számol a következő 12 hónapban, tízből négyen stagnálást várnak, és csupán minden tizedik cég (9%) számol azzal, hogy csökkeni fognak bevételei. A nyereségvárakozásokat tekintve a szektor átlagosan 2,4%-os növekedést vár. Kevésbé kedvező hír, hogy csak minden ötödik nagyvállalat tervez munkaerő-felvételt, miközben háromnegyedük nem tervezi változtatni dolgozói állományának létszámát.

A fejlesztéseket tekintve közel minden harmadik nagyvállalat beruházásai bővülésével számol. Ez gyakorlatilag a jelenlegi szintnek felel meg, tehát nem várható a beruházások ugrásszerű bővülése. Földrajzilag a nyugat-magyarországi cégek tűnnek a legaktívabbnak a várható fejlesztésekben. A megvalósítandó beruházásoknál leginkább kapacitásbővítésben és technológiafejlesztésben gondolkodnak a vállalatok.

A finanszírozást ugyanakkor döntően belső forrásból tervezik megoldani, a hitelezés nagyarányú élénkülése így továbbra sem várható. Kivételt ez alól az MNB Növekedési Hitelprogramja jelent, mivel a kedvező kamatozás miatt közel minden hatodik cég (17%) érdeklődik az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakaszában elérhető kedvezményes forrás iránt. "Az NHP második szakaszában még hangsúlyosabb az új, elsősorban beruházásra fordítandó hitelek szerepe: május végéig az új szerződések összege közel 175 milliárd forintot tett ki, aminek nagy részét, mintegy 132 milliárd forintot új beruházási hitelként helyeztek ki a bankok" – tájékoztatott Peter Roebben.

A hazai makrogazdasági környezet változásával kapcsolatban kevésbé optimisták a cégek. A vállalati döntéshozók elmondása alapján az eredményességre leginkább a beszállítói árak, a közterhek, a jogszabályi környezet alakulása és a hazai kereslet változása van hatással, miközben a forint árfolyamváltozása nem érinti jelentősen a vállalatokat.

Forrás: K&H Bank