Vasárnap adták át Sencsenben a Nansan Kulturális, Sportközpont és Művészeti Múzeum új épületkomplexumát, amely az Ybl-díjas Zoboki Gábor építész és társai tervei alapján épült.

A megnyitó alkalmából pénteken a budapesti Design Terminálban rendeztek ünnepséget. Mint az MTI-hez ez alkalomból eljuttatott közleményben kiemelik, magyar építésziroda tervei alapján még soha nem épült külföldön méretében és jelentőségében ekkora épület. Hudec László sanghaji munkássága óta talán ez az első olyan épített létesítmény Ázsiában, melynek terveit magyar mérnökcsapat fogta össze. A projekt vezető tervezői Zoboki Gábor és Demeter Nóra voltak.

A Kína egyik legnagyobb új kulturális létesítményének számító komplexum a 16 milliós Sencsen Nansan kerületének új főtere körül helyezkedik el: a már korábban épült könyvtárhoz csatlakozik egy kortárs művészeti múzeum, egy szabadtéri színház, egy nagy sportkomplexum és egy kulturális központ két új színházteremmel.

Sencsen Budapest testvérvárosa, így a kerület küldöttsége európai tanulmányútja során Budapestre is ellátogatott. A Művészetek Palotája építészeti és technológiai színvonala meggyőzte őket, hogy az elkezdett projektjüket magyar szakemberek bevonásával folytassák - idézte fel az építésziroda közleménye.

Mint írták, az engedélyezési folyamat és a kiviteli tervek elkészítése során három kínai irodával működtek együtt: a magyar tervezők időszakonként heteket ott töltöttek, hogy részletről részletre egyeztetve készüljenek el a tervek.

A kulturális és sportlétesítmények tervezése során hamar kialakult egy közös nyelv, ellenben a múzeumban a szakmai egyeztetések kis túlzással az utolsó pillanatig tartottak. "Lehetőséget kellett teremtenünk a 'blockbuster' kiállításoktól kezdve a hagyományos kínai népi művészetig mindenféle kiállítási formához. Mindezek mellett alkalmazkodnunk kellett a helyi múzeumi-intézményi elvekhez, a házban helyet kapó művészek igényeihez és természetesen a nemzetközi múzeumi funkcionális trendekhez" - olvasható a közleményben, amely szerint végül a különböző igényű kiállítások befogadásához eltérő karakterű kiállítótereket hoztak létre, melyeket egy látványos és eseménytérként is használható előcsarnoki zóna köt össze. A múzeum szokásos kiszolgáló és műszaki terei mellett a helyi művészek befogadáshoz alkotó műhelyeket is terveztek.

A kulturális központ multifunkcionális nagyterme a drámai produkcióktól kezdve a zenés színházi előadásokon keresztül a koncertekig, gálákig képes a változó igényeket kiszolgálni. A terem flexibilis használatát a változtatható színpadméret és akusztikai környezet biztosítja. A gyerekelőadások számára épített, szintén sokfunkciós, kisebb színházterem a barokk színházi tradíciók kortárs adaptációja.

Az épület összes szintjét átfogó, nagy belmagasságú előcsarnok hatalmas üveghomlokzattal nyílik meg a tér felé. A két terem saját előtereit összekapcsoló előcsarnoktér dinamikus építészeti jellemzői egyedülálló térélményt biztosítanak. A kínai opera maszkjait jelképező hatalmas, vörös és kék, döntött-íves falfelületek jelölik ki a termek helyét, a maszkokat körbefonó fehér közlekedő-szalagok a két terem közötti térben találkozva alakítják ki az előcsarnok fő közlekedési rendszerét.

A közleményben kiemelik még az épületegyüttes homlokzatát, amelynek fémburkolata egyedi tervezésű alumínium elemekből épül fel, és hártyaként lebeg az élénk színűre festett, éjszaka kivilágított homlokzat előtt.

Forrás: MTI/MMA