2014 első kilenc hónapjában 5168 új lakás épült, 27%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 6947 volt, ez 30%-os növekedést jelent a 2013. január–szeptemberi időszakhoz képest. Az összes lakás közel fele (2553) Közép-Magyarországon épült. Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg nagyobb arányú építési tevékenység, itt megközelítette a 700-at a használatba vett lakások száma, s több lakás építését tervezik, mint a fővárosban vagy Pest megyében.

Az év eleje óta tartó folyamatos növekedés ellenére az épített lakások száma még mindig alacsony, a válságot megelőző 2008 I–III. negyedévében használatba vett lakások 25%-a. Az új lakások száma jelentős területi különbségeket mutat. 2013 első kilenc hónapjával összevetve idén eddig 9%-kal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 44, illetve 56%-kal több a kisebb városokban és a községekben. Budapesten ugyanekkor 31%-kal nőtt az átadott lakások száma.

Budapesten 1474, Győrben 245 lakás épült, emellett csak Debrecenben és Siófokon vettek 100-nál több új lakást használatba. Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és Észak-Alföldön a lakásépítés csökkent (59, 70 és 98%-ra).

Az év első kilenc hónapjában kiadott 6947 új lakásépítési engedély száma 34%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét, és 30%-kal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Minden településtípusban és minden régióban több lakás építését tervezik a megelőző év azonos időszakához képest.

Az összes engedély 36%-át Közép-Magyarországon, 29%-át Nyugat-Dunántúlon adták ki. A Győr-Moson-Sopron megyében mért 69%-os növekedés lényegében három településre koncentrálódik: Győrben 521, Rajkán 340, Sopronban 281 új lakás építését engedélyezték.

2014 első három negyedévében az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 61%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 38%-ra csökkent. Ugyanakkor Budapesten az összes lakás 67%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 71 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 58%-ra), az értékesítésre épült lakásoké (42-ről 39%-ra) csökkent, bérbeadásra 3% épült.

Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64, az egyéni vállalkozások pedig 29%-át építették (az előző év azonos időszakában 63, illetve 26% volt ez az arány).

Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 58, a többszintes, többlakásos épületeké 38, a lakóparki lakásoké változatlanul 2% volt.

2014 első kilenc hónapjában a használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 m² volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A 100 m²-esnél nagyobb lakások aránya 41%-ot tesz ki, akárcsak az előző év azonos időszakában, és a 60 m² alatti lakások aránya is közel változatlan (27-ről 28%-ra nőtt) maradt.

A vizsgált időszakban 858 lakás szűnt meg, ebből 183 önkormányzati tulajdonú volt. 148 üdülőépületben 195 üdülőegységet építettek, és 211 üdülőépületben 296 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 23, az engedélyezetteké 57%-kal nőtt az előző év első kilenc hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 91 m², 3 m²-rel nagyobb, mint az előző év ugyanezen időszakában.

A kiadott új építési engedélyek alapján 3826 lakóépület és 3889 nem lakóépület építését tervezik, ez rendre 13, illetve 2%-os növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 16%-kal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 24, illetve 17%-kal csökkent.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: jelentősen nőtt az új lakások száma, ám a bővülés elsősorban az alacsony bázisnak köszönhető. Bár vannak a lakáspiac élénkülését segítő tényezők, a szegmensben csak nagyon lassan érhetők el a válság előtti szintek - fűzte hozzá. A friss adatok alapján a bővülés igen jelentős, de még korai lakáspiaci boomról beszélni - véli a szakértő.

Németh Dávid szerint ahogy a korábbi, építőipari adatokból is látszott, a lakásépítések hiányoznak a szektor fejlődéséből. Az első kilenc hónapban megépített több mint 5 ezer lakás még mindig nagyon alacsony szintet jelent. Bár vannak élénkülésre utaló jelek: például a szocpol, valamint az alacsony lakáshitel kamatszintek nyilvánvalóan használnak az új lakások piacának, a lakosság még nincs olyan helyzetben, hogy jelentős keresletet generáljon a piacon - jelezte az elemző.

Hozzátette: éves szinten több tízezer új lakás építése esetén lehetne egészséges piacról beszélni, de erre a kedvező jelek ellenére sem lehet rövid távon számítani , vagyis csak több év múlva érhető el az a lakáspiaci teljesítmény.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) MTI-hez eljuttatott közleményében ugyancsak kiemeli: pozitív az elmozdulás, de még mindig évszázados mélyponton van a lakásépítés. Az egyesület szerint ha az első három negyedévben regisztrált emelkedő trend egész évben kitartana, 2014-ben közel 10 000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43 000 lakást kellene építeni - hangsúlyozza az egyesület.

A TLE kifejti: az Orbán-kormány első négy évében nem indult el az otthonteremtési program. Bár vannak "pozitív intézkedések", - ezekre példaként említik az ígért kormányzati otthonteremtési intézkedéseket, valamint a lakossági kazáncsere és homlokzati nyílászáró-csere pályázatokat - de továbbra is szükséges egy átfogó, érdemi lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési program.

Ennek előkészítésére a TLE szerint kormányzati szinten otthonteremtési tanácsadó testületet kell alakítani. A fiatalok körében nyáron végzett kutatások megerősítették, hogy a fiatalok korábban alapítanának családot, vállalnának gyermeket, és nagyobb eséllyel Magyarországon képzelnék el a jövőjüket, ha támogatást kapnának a minőségi lakhatás megteremtéséhez - olvasható a közleményben.

Az egyesület szerint a lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is: 10 ezer lakás felépítése mintegy 44 ezer embernek ad munkát, jelenleg pedig legalább évi 30 ezer lakás felépítés hiányzik, ami több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.

További információ: www.ksh.hu

Forrás: KSH/MTI