Világrekord idő alatt készült el a 2017-es FINA Vizes Világbajnokság fő helyszínéül is szolgáló Dagály Úszóaréna, a világ egyik legkorszerűbb sportlétesítménye, melyet rövidesen a szélesebb közönség is birtokba vehet. A létesítményt Duna Arénának keresztelték el.

Maga az Úszóaréna több mint versenyuszoda, a megújuló Dagály Strandfürdővel együtt az ország legkiemelkedőbb sport- és fürdőközpontja jön létre. A megépült uszodában található két 50 méteres medence, egy műugrómedence, egy gyerekmedence és egy pezsgőfürdő is. A világbajnokságra 15 ezer nézőt tud majd befogadni az aréna, a vb után a lelátók egy részének elbontásával 6 ezer fős lesz a nézőtér.

A komplexum a világbajnokság után is több ezer ember számára nyújt majd szórakozást. „Az uszoda nyitva áll a nagyközönségnek, tanuszodája lesz a gyerekeknek és edzőbázisa a magyar úszó- és vízilabdasportnak, emellett otthont ad majd több tucat hazai és nemzetközi versenynek is, a felújított strand pedig a vizet kedvelő, kikapcsolódásra vágyó közönség igényeit elégíti ki" – emelte ki a beruházást irányító Fürjes Balázs kormánybiztos.

A Duna Úszóaréna fűtéséhez és hűtéséhez termálvízből nyert hőenergiát is felhasználnak. A meleg víz lehűtésével kinyert hőenergiát a többi között az épület fűtésére, az új medencék vizének hőmérsékleten tartására, valamint a zuhanyzók, mosdók meleg vizének előállítására használják fel. A műszaki megoldással a Duna Úszóaréna épületfűtéséhez szükséges energia több mint egyharmada oldható meg megújuló energiával.

A beruházás komplex városfejlesztési program része, amely keretén belül megújulnak a környező utak, sor kerül a környezet rendezésére, gyalogossétány épül a Forgách utcai metrómegállótól az úszóarénáig, valamint a Kossuth tér és a Dagály között és fejlesztik, egyszerűsítik a tömegközlekedést. A területen elkészített új gát egy kilométer hosszan védi Angyalföldet az árvizektől, megoldva ezzel az egy évtizede húzódó problémát.

A kormánybiztos kiemelte, hogy a Duna Úszóaréna költségei egy forinttal sem emelkedtek. A vonatkozó kormányhatározat 49 milliárd forintban maximálta a kiadásokat, mely összeg tartalmazza az úszóaréna nettó 21,4 milliárd forintos költségét, a környező műtárgyak, a közlekedésfejlesztés, a gát és közmű nettó 1,5 milliárdos tervezési költségét. Benne van az ideiglenes lelátó, a csaknem egy kilométeres árvízvédelmi gát, a csatornavédelem, valamint az épület visszaalakításának (a vb után) és a bontások 13,7 milliárdos költsége, illetve az 1,8 milliárdos tartalékkeret.

A költségkeretet annak ellenére sikerült tartani, hogy Budapest az utolsó pillanatban ugrott be a rendezésre eredetileg kijelölt, ám visszalépett Guadalajara helyére. Budapestnek két év alatt kellett felhúznia egy olyan létesítményt, melyre más házigazdának négy-öt év áll rendelkezésre. A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ilyen körülmények közepette is bizalmat szavazott a magyar fővárosnak, mely vállalását maradéktalanul teljesíti, megbízható partnernek bizonyul.

 Forrás: Sajtóközlemény