A tavalyi év során a tranzakciószámok bővülése településenként eltérő tendenciát mutatott. A fővárosban visszaesett a forgalom az időszakban, míg a városokban, valamint községekben jelentősen emelkedtek az adatok. A számok tekintetében előbbi településtípusnál 19%-os, utóbbinál pedig 24%-os volt a növekedés. A Budapesten mutatkozó csökkenés hátterében részben a magas fajlagos árak állnak, vagyis az átlagárak a vevőknél elérték a plafont.

Az ingatlanárak meghaladták a válság előtti szintet

Nyugat-Magyarország nagyvárosainak jelentős részében elérték, sőt meg is haladták az átlagos négyzetméterenkénti árak a 2008-as szintet, a legnagyobb növekedés Győrben és Sopronban volt – 2008 és 2017 között 45%-kal, illetve 43%-kal bővültek a lakásárak. A vidéki nagyvárosokban idén már visszafogott mértékű volt a drágulás. Az átlagot 7-11% jelenti, ehhez képest Sopronban kisebb – 3%-os –, Miskolcon pedig lényegesen magasabb – 25%-os – volt ennek mértéke. A felzárkózás ellenére még mindig élesek a városok közötti eltérések, ami a különböző típusok függvényében több 100 ezer forintos különbséget jelent az átlagos négyzetméterenkénti árakban.

A fővárosi árak nagyon megugrottak

Budapesten a válságban tapasztalható mélyponthoz képest 80%-kal kell többet fizetniük a vásárlóknak a lakóingatlanokért, ehhez azonban hozzátartozik a kerületek közötti eltérő kép. A legnépszerűbb a pesti belváros, ettől jelentősen elmarad a peremterületek kedveltsége. Ezt a képet a budapesti átlagos négyzetméterenkénti árak változásai is tükrözik, melyek a XXII., és a XVII. kerültben 1-2%-kal visszaestek, az I., illetve a VI. kerületben pedig további 2-3%-kal bővültek az idei év harmadik negyedévében.

A térségek népszerűségét a jelenlegi árszint szintén alátámasztja. A Budapesten eladó tégla-, illetve panellakások átlagosan 578-, valamint 380 ezer Ft/m² áron érhetőek el, ehhez képest az I., a VI. és a XII. kerületben jelentősen, 110-290 ezer forinttal magasabb négyzetméterenkénti árakra számíthatnak az érdeklődők. A XXII., és a XVII. kerületekben a fővárosi viszonylathoz képest kedvezőbbek, az országosnál azonban borsosabbak a panellakások 340-385 ezer Ft/m², és a téglalakások a 385-440 ezer Ft/m² átlagárai. A kontraszt tehát éles, azok azonban, akik el akarják kerülni az ingázásból adódó időkiesést vagy befektetési céllal jelennek meg a piacon, inkább a belső területeket választják.

Egyre közelebb van a bűvös határidő

A lakásépítési kedv 2016 eleje óta töretlen, a kiadott engedélyek száma folyamatosan bővül. Ezen belül a második negyedévben több mint 23%-kal emelkedett a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma, ami az uniós átlag kétszerese. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezek nem mindegyikéből lesz lakás, hiszen a fejlesztők kapacitás-, valamint munkaerőhiány miatt nem kezdik el az építkezést. A szektor szereplői nem feledkeznek meg a 2019 év végi, bűvös határidő közeledtéről, ekkor jár le ugyanis a kedvező, 5%-os áfa.

Forrás: Ingatlannet.hu