Forint százezreket lehet a rezsiköltségeken spórolni egy fűtési szezon alatt egy családi ház teljes energetikai korszerűsítésével – derül ki az OTP Lakástakarék frissen elkészített számításaiból.

Bár egy ilyen beruházás költsége milliós nagyságrendű, léteznek olyan finanszírozási megoldások, amelyek nem igényelnek önerőt, nem terhelik meg a családi költségvetést, és a végső számlát is jelentősen csökkenthetik.

Akár 200-300 ezer forintnyi rezsiköltséget is megspórolhatnak egy év alatt a családok a házuk teljes energetikai korszerűsítésével, a megtakarítás körülbelül 80 százaléka a fűtési szezonban jelentkezik – derül ki az OTP Lakástakarék frissen végzett modellszámításaiból.

„Egy átlagos családi ház esetében egy hőszigetelést, valamint ajtó- és ablakcserét magában foglaló felújítással már 50 százalék körüli energia-megtakarítást is el lehet érni, további fűtés-korszerűsítéssel, illetve megújuló energiás beruházással pedig akár 75 százalékos összesített megtakarítás is elérhető" – mondja Köntös Péter, az OTP Lakástakarék Zrt. vezérigazgató-helyettese. A vezető szerint szigeteléssel és nyílászárócserével önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy ingatlan energetikai besorolása, a komplex energetikai felújítása pedig még egyszer ennyi kategóriaugrást jelenthet.

Az OTP Lakástakarék tapasztalatai szerint egy olyan családi háznál, amelynek az éves fölgáz- és áramfogyasztása körülbelül félmillió forintra rúg, a hőszigeteléssel elérhető spórolás akár 100-150 ezer forintot is kitehet, míg a nyílászárócsere 50-75 ezer forinttal csökkentheti a rezsiköltségeket. Az ablakcsere és a szigetelés utáni fűtés-korszerűsítéssel, vagy megújuló energiás beruházással pedig még egyszer ekkora, vagyis 50-75 ezer forintos megtakarítás érhető el.

„Ezek a számok természetesen változhatnak az érintett ingatlanok korszerűsítés előtti állapotának, alapterületének, valamint a felújítás során elvégzett munkálatoknak a függvényében. Általánosságban azonban elmondható, hogy ha a maximális energetikai felújítással megspórolható rezsiköltséget száz százaléknak vesszük, akkor az esetek többségében ennek kétharmadát a falak, nyílászárók, födémek, padozatok hőszigetelésével és nyílászárócserével lehet elérni, míg a fűtés-korszerűsítéssel és egyéb energetikai beruházásokkal a további egyharmadot" – mondja Köntös Péter.

Az OTP Lakástakarék tapasztalatai szerint a legnagyobb energia-megtakarítást és a legkedvezőbb megtérülési időtartamot a komplex, valamennyi opciót - hőszigetelés, nyílászárócsere, épületgépészet - tartalmazó felújítással, korszerűsítéssel lehet elérni. Ha csak egy-egy opciót valósít meg a megrendelő, akkor vagy csak kisebb mértékben tud megtakarítani, vagy hosszabb lehet a megtérülési idő.

„Bár az energiahatékonyságot növelő beruházások költségei milliós nagyságrendűek, a tapasztalataink azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte mindig finanszírozhatók lennének a rezsikiadásokon megspórolt összegekből, még olyan esetben is, ha a családok nem, vagy csak minimális önerőt tudnak felmutatni, s így a beruházás döntő részét hitelből fizetik" – véli Köntös Péter.

Ráadásul számos olyan lehetőség létezik, amelyekkel tovább lehet csökkenteni az energetikai beruházások költségeit. Pályázati úton elérhetők például önkormányzati támogatások, illetve esetenként EU-s források is, ezek keretösszege és ezáltal a bevonható ingatlanok száma azonban elég alacsony. A lakástakarékkal kombinált hitelkonstrukciókban viszont szintén közvetlenül igénybe vehető állami támogatás a korszerűsítések megvalósításához. „Ezekkel a lehetőségekkel a beruházás költségeit egy magyar család akár 30-40 százalékkal tudja csökkenteni" – mondja az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

Forrás: OTP Bank