Egy lakótelepi lakás négyzetméterára országos átlagban bő harmadával alacsonyabb, mint egy ugyanazon a településen vagy kerületben található egyéb társasházi ingatlané – derül ki az OTP Jelzálogbank frissen ismertetett Lakótelep Értéktérkép elemzéséből.

Az elemzés szerint a nagy lakótelepek átlagárai között akár háromszoros különbségek is előfordulhatnak. Az OTP Ingatlanpont tapasztalatai szerint 55 négyzetméter alatt kelendőek igazán a lakótelepi lakások, ezen belül is főleg a másfél szobás, a kétszobás, valamint az 1+2 félszobás elosztásúak.

Átlagban 35 százalékkal alacsonyabb egy lakótelepi lakás négyzetméterára, mint egy ugyanazon a településen vagy kerületben található egyéb társasházi ingatlané – derül ki az OTP Jelzálogbank frissen közzétett Lakótelep Értéktérkép elemzéséből. Az elemzésből ugyanakkor az is kiderül, hogy egyes településeken vagy kerületekben még ennél is nagyobb a különbség, de fordított irányú eltérésre is akad példa.

„A hazai lakótelepi forgalom 2-3 százalékát adó III. kerületben nem kevesebb, mint 45 százalék az eltérés a lakásárak között, Salgótarján esetében viszont a lakótelepi lakások drágábbak, köszönhetően városközponti elhelyezkedésüknek, illetve az egyéb társasházi lakások szűk és rossz minőségű kínálatának" – húzza alá Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

A NAV hivatalos tranzakciós adatbázisa, valamint az OTP Jelzálogbank térinformatikai módszerekkel felépített saját lakótelepi adatbázisa alapján elkészített elemzés szerint Budapest IX. kerületében a legmagasabb a lakótelepi átlagár „A közkedvelt, zöld felületekben gazdag, főleg négyemeletes, blokkos technológiával épült házak által jellemzett József Attila lakótelepnek köszönhetően a IX. kerületben a 220 ezer forintot is meghaladja a lakótelepi lakások átlagára" – emeli ki Valkó Dávid.

A IX. kerületen kívül egyedül a XI. és a XIII. kerület lakótelepi lakásainak átlagára haladja meg a 200 ezer forintos szintet, míg a XX., a XV., valamint a XVIII. kerületben a legalacsonyabb a fővárosi árszínvonal, ahol túlnyomóan peremvárosi, 70-es években épült panellakótelepek találhatóak. A megyeszékhelyek rangsorát Székesfehérvár vezeti, továbbá Debrecen lakótelepi átlagára haladja még meg a négyzetméterenkénti 150 ezer forintot. A legolcsóbbnak Salgótarján számít, csupán öt számjegyű átlagos fajlagos árral.

Érdekes összefüggések olvashatók ki a lakótelepeken belüli elemzésekből is. Az OTP Jelzálogbank a területileg jól elhatárolható, közepes és nagy lakótelepeket külön elemezte, az éves tranzakciós volumen ugyanis itt ad megfelelő alapot átlagárak számításához.
„Jól látszik, hogy a legdrágább telepek vagy az ötvenes-hatvanas években, blokkos építési móddal épült, 3-6 szintes épületekből állnak, vagy már a nyolcvanas években, eleve magasabb presztízsű területeken épültek. A legolcsóbb lakásokat ugyanakkor leginkább a hetvenes évek nagy, akár 10-15 ezer lakásos panellakótelepein találjuk meg. A toplista legfelső szegmensében Budapesten akár 350 ezer forintot is fizetnek egy kisebb lakás négyzetméterért, míg a fővárosi minimumár az elmúlt másfél évben 80 ezer forint körül volt négyzetéterenként. Vidéken nagyjából 40 ezertől 250 ezer forintig terjed az abszolút intervallum" – hangsúlyozza Valkó Dávid.

Ahogyan az a tranzakciós árakban is mutatkozik, jelentősek az eltérések a különböző megyeszékhelyek panelpiacai között. „Míg Győrben, Székesfehérváron és Szegeden élénk a kereslet a lakótelepi lakások iránt, addig Miskolcon és Pécsen hatalmas túlkínálat és alacsony árak jellemzők. Debrecenben pedig a minimális igény néhány városrészre korlátozódik" – mondja Kosztolánczy György, az ingatlanközvetítéssel foglalkozó OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója az értékesítési tapasztalataikra alapozva.

Általánosságban elmondható, hogy 55 négyzetméter alatt kelendőek igazán a lakótelepi lakások, főleg a másfél, a kétszobás, valamint az 1+2 félszobás elosztásúak, az erkély megléte pedig szinte alapelvárásnak számít. Minden városban a felújított, hőszigetelt, panelprogramos lakásokat lehet a legkönnyebben eladni, a felújítás értékét azonban nehéz érvényesíteni az árakban – már ahol egyáltalán lehet valamennyire. „Székesfehérváron például olyannyira nem számít különlegességnek a felújított panel, hogy az év végére szinte csak ilyen lesz már a városban, de Szegeden is az országos átlagot messze meghaladóan valósultak meg a program keretében energetikai korszerűsítések, ennek megfelelően nem számít jelentős árnövelő tényezőnek a felújított lakótelepi lakás" – mondja Kosztolánczy György.

Debrecenben a mérsékelt kereslet a belvárosi, illetve az egyetemvárosi panelekre korlátozódik, itt az 1980 után épült, 40-60 négyzetméteres lakások a legnépszerűbbek. Miskolcon a felújított, 35-55 négyzetméteres, erkélyes lakásokra van a legnagyobb igény, de van olyan vásárlói réteg is, amely a felújítandó, de nagyon olcsó lakásokat keresi. A borsodi megyeszékhelyen létezik kereslet a panelok iránt, de ez hatalmas túlkínálattal párosul.

Győrben és Székesfehérváron pörög a panelpiac, itt a jó adottságú lakásokat akár néhány hét alatt el lehet adni, előbbi városban a bérleti piacon pedig egy hét alatt kiadhatóak a lakások. Szegeden a 47-60 négyzetméteres, 1,5-3 szobás lakások keresettek, főleg a sátortetős épületekben. A panelek sajátosságai miatt sokkal nehezebb a lapos tető alatti, záró szinten lévő lakásokat eladni, illetve a nagy alapterületűek sem keresettek, a magas rezsiköltségek miatt.

Forrás: OTP