Akár 40 százalékos árkülönbség is mutatkozhat az egyébként hasonló paraméterű ingatlanok közt

A lakókörnyezet és az elhelyezkedés a legfőbb ingatlanvásárlási szempont, míg a lakás vagy ház belső jellemzői jóval kisebb befolyással bírnak a vételi döntésre – derül ki az OTP Ingatlanpont friss felméréséből.

E tényezők – mivel befolyásolják a keresletet – természetesen az ingatlanárakat is alapvetően meghatározzák. A vevők egy részénél – akik kis összegből próbálják lakhatásukat megoldani – ugyanakkor gyakorlatilag semmilyen tényező nem szempont, csak a négyzetméterár.

A lakókörnyezet és az elhelyezkedés bír a legnagyobb befolyással az ingatlanvásárlási döntésekre – derül ki az OTP Ingatlanpont frissen elvégzett felméréséből. Ezzel szemben a belső jellemzők, adottságok jóval kevésbé jönnek szóba szempontként a vevők számára – teszi hozzá a felmérés. A külső és a belső tényezőcsoportok egymáshoz viszonyított súlya az országos lefedettségű ingatlanközvetítő hálózat adatai szerint nagyjából kettő az egyhez. E tényezők – mivel meghatározzák a keresletet – természetesen az ingatlanárakat is befolyásolják; ennek mértékét mutatja, hogy egyedül a lakókörnyezet 40 százalékos árkülönbséget is képes generálni az egyébként hasonló paraméterű ingatlanok között.

„Jelentős befolyásoló erővel bír a keresletre és az árakra, hogy az ingatlan a település melyik részén fekszik. Fontos az infrastruktúra, a közlekedés, valamint, hogy milyen fejlesztések várhatóak a közeljövőben" – mondja Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. E tényezők pozitív hatása ugyanakkor nem csupán az árakban, hanem az ingatlanok forgási sebességében is lemérhető. „Egy rendezett, frekventált környéken jóval gyorsabban lehet eladni az ingatlanokat, az ebben megnyilvánuló különbség akár hónapokban is mérhető" – húzza alá Kosztolánczy György.

Az OTP Ingatlanpont vezetője szerint fontos tényező a térség „gazdasági" környezete is: egy jelentős munkahelyteremtő beruházás az egész város ingatlanpiacát nagyban képes befolyásolni. Például Kecskeméten, a Mercedes és beszállítói fejlesztései révén a megnőtt albérleti kereslet miatt az albérleti árak jelentősen megemelkedtek, nagyon kevés a kiadó ingatlan, és azok is csak igen magas áron érhetők el.

A felmérés szerint léteznek ugyanakkor olyan tényezők is, amelyek bizonyos vásárlók számára vonzóak, míg mások számára inkább negatívumként jelentkezhetnek. Ilyen például a tömegközlekedés közelsége, ami az egyik oldalról nézve nagy előnyt jelenthet az ingatlan megközelíthetősége szempontjából, azonban az ezzel járó nagyobb zajterhelés sokaknak kizáró ok lehet az ingatlanvásárlásnál.

Ami az ingatlan belső jellemzőit illeti, az egyik döntő szempont a méret, a másik a műszaki tartalom. „Érezhető trend, hogy megnőtt a kereslet a gazdaságosan fenntartható, jó elosztású ingatlanok iránt, a túlméretezett, gazdaságtalan házakkal, lakásokkal szemben. A családi házak piacát vizsgálva a vevők előnyben részesítik a szigetelt és korszerűsített ingatlanokat, jelzi ezt, hogy egyes vidéki városokban ma már csak a »panelprogramos« lakótelepi lakások iránt van kereslet" – mondta az ügyvezető igazgató.

A műszaki állapoton és az energetikai színvonalon kívül a lakás belső elosztása, illetve a tisztasága is jelentős szerepet játszik a kereslet alakulásában. Utóbbit jelzi, hogy minimális beruházással, például egy tisztasági festéssel, az ablakok, faszerkezetek, konyhabútorok felületének kezelésével, vagy éppen a vakolati hibák kijavításával akár érzékelhetően megnőhet az ingatlan iránti érdeklődés, ami gyorsabb értékesítést eredményezhet.

Az ingatlan eladhatóságát befolyásoló további tényező lehet az épület homlokzata és a közös helyiségek állapota. Egy panellakás vagy társasház esetében például alapvető fontosságú a lépcsőház állapota, illetve a lift használhatósága. Fontos látni azt is, hogy nehezebben értékesíthető az ingatlan, ha olyan üzleti tevékenység van a közelben, amely zavaró hatással lehet a lakókra – például szórakozóhely, kocsma, játékterem. Ellenben gyakran előfordul, hogy a közös költség minimalizálása érdekében a vevők olyan ingatlan mellett döntenek, ahol a társasház aljában kiadott üzlethelyiségek kitermelik a ház fenntartását. Szintén jelentősen befolyásolhatja a keresletet, hogy mennyire rendezett adott ingatlan jogi helyzete, például egyértelműek-e a tulajdoni viszonyok, tehermentes-e az ingatlan. Illetve nem első számú otthonnak szánt ingatlan esetében szempont lehet annak befektetési potenciálja is, például, hogy mennyire könnyen lehet kiadni – derül ki az OTP Ingatlanpont felméréséből.

A vevők egy jelentős részénél ugyanakkor gyakorlatilag semmilyen tényező nem szempont az említettek közül. Ők azok, akiknek minimális forrás áll a rendelkezésére, így kénytelenek az ingatlanvásárlást szigorúan csak a pénztárcájukhoz szabni. „Például egy 6 millió forinttal rendelkező budapesti kereső a lakókörnyezetet, vagy éppen a belső adottságokat nem tudja figyelembe venni. Ők a lakhatásukat próbálják valahogyan megoldani, két szempontot néznek, az árat, illetve az ingatlan alapterületét. Azaz elmondható, hogy e réteg a négyzetméterár alapján hozza meg döntését" – hívja fel a figyelmet Kosztolánczy György.

Forrás: OTP