A válasz természetesen a szigetelés vastagsága. Ma még talán ritkábban fordul elő, de a tendenciákat és az előírásokat ismerve már biztosak lehetünk benne, hogy a nem túl távoli jövőben inkább ez lesz a jellemzőbb szám, mint a 20 cm alatti szigetelés vastagság. Külön szerencse, hogy a beépítésnél megjelenő – a nagyobb vastagság miatti – magasabb beruházási költség kiszámíthatóan megtérül, sőt, a szigetelés vastagságának növekedésével csökken a szerkezet U [W/m²K] értéke, ami által a beruházás, felújítás megtérülése a felhasznált energia mennyiségének csökkenésével még gyorsabb lesz.

Az épületek építésénél, felújításánál mindenképpen a hosszú távú szempontokat kell – érdemes – figyelembe venni. A felújítási ciklus Magyarországon kb. 30-40 év, homlokzati szigetelést pedig nem szokás csak úgy cserélgetni, így egy hosszútávra szóló jó döntéssel egy komoly felújítási költséget is meg lehet takarítani. A homlokzati szigetelő lapok jellemző vastagsága ma 15-20 cm körül alakul, ami már nagyon jó értéknek mondaható, de még értelmesen, a költség-haszon elvet is figyelembe véve még fokozható. A „passzívház" szint eléréséhez akár 30 cm körüli szigetelő lap vastagság is szükséges lehet a Knauf Insulation FKD-S Thermal ásványgyapot lemezeiből, amelynek hővezetési tényezője kifejezetten jó, λ=0,035W/mk!

Az évszakok körforgásában ismét elérkezett a nyár. A forró napokon sorban dőlnek meg a melegrekordok, a kereskedelmi létesítményekben nő a különböző beltéri hűtést biztosító gépek iránti kereslet. A települések és elsősorban a sűrű beépítésű belvárosok utcáin járók még inkább kitettek a kellemetlen időjárási feltételeknek. Ezen csak egy természetes légkondicionáló segíthetne.

Egy ilyen természetes légkondicionáló [9, 10, 12] elsődleges elemei lehetnek a biológiailag aktív felületek (azaz a zöldfelületek és a vízfelületek összessége), a vízáteresztő burkolatok, árnyékolók és légmozgást megindító berendezések. Minél kiterjedtebb ezen elemek hálózata, annál hatékonyabb a rendszer. Jól illeszthetők ehhez a gondolathoz a települési zöld infrastruktúra alapelvei is.

A legkorszerűbb, energiatudatos óvoda épült meg az országban, színvonala Európában is kimagasló. Az épület üzemeltetéséhez szükséges energia közel huszadrésze lesz egy hagyományos épülethez képest. A vezető tervezők Nagy Csaba és Pólus Károly, HuGBC tagok voltak.

Az idei Green Walkon is megtekinthető lesz a 1,3 milliárd forintból megvalósult óvodaépület, ahol a korszerű gépészeti rendszerekhez alacsony energiafogyasztás társul. A nyílászárók 3 rétegű hő- és hangszigetelt, légmentesen zárt biztonsági üvegből készültek, így rendkívül kicsi a hőveszteség. Az épületen körben 25 cm, a tetőn, a padlón 35-40 cm a hőszigetelés. A belső levegő hőmérséklete télen és nyáron közel állandó lesz, így a gyermekek közérzetét nem fogja befolyásolni a külső hőmérséklet különbség. Az állandó friss, szűrt levegő utánpótlása az épületben biztosítja a pollen és allergiamentes levegőt. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódás, a penészesedés veszélyét. A kellemes közérzethez ablak nyitásra nincs szükség, a huzamos tartózkodású helyiségekben van nyitható nyílászáró, így a természetes szellőzés is elérhető.

Ünnepélyes keretek között adták át június 23-án a Bosnyák tér 4. szám alatt létesített Zuglói Energiahatékonysági Tanácsadó Irodát (ZETI).

A Zuglói Önkormányzat és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) együttműködésének eredményeként június 23-án a XIV. kerület Bosnyák tér 4. alatt Energiahatékonysági Tanácsadó Irodát adtak át. Megnyitóbeszédében Karácsony Gergely polgármester kiemelte: a családi házak, társasházak és intézmények energiahatékony felújításához szükséges technológia rendelkezésre áll. A mintaprojektként megnyitott iroda ennek a megismerésében nyújt segítséget a kerület lakóinak.

Ma már talán nem kérdés, hogy a lakóépületek építésénél, felújításánál az épületenergetikának dobogós helyezése van a legfontosabb szempontok között. A szigorodó hőtechnikai követelményértékek ráadásul a lakók érdekeit is képviselik, hiszen az épület fűtése-hűtése folyamatos feladat, folyamatos költség. A külső falakra vonatkozó hő átbocsátási tényező követelményértéke 2015.01.01-től 0,24 W/m²K, ami majdnem 50%-os szigorodást jelent a korábbi értékhez képest.

Egy ennek megfelelő falszerkezet már jelentős csökkenést eredményez az üzemeltetési költségekben is, emellett a lakókomfort is lényegesen javul. Az elérhető, illetve a valós csökkenés mértékét természetesen az egyéb határoló szerkezetek is befolyásolják.