Társaságunk ez év második felétől értékesíti a magyar piacon a SmartRoof tetőszigeteléseket. A korábbi évekből jól ismert DDP sorozat továbbfejlesztésének eredményeként javuló hőtechnikai tulajdonságok jellemzik a termékcsalád egyes típusait.

A lakossági energiahatékonyságot segítő termékek, ezen belül is a hőszigetelő anyagok piacának dinamikus bővülésére és a leszigetelt családi házak számának megduplázódására számít 2020-ig a Knauf Insulation. A hazánkban 10 éve jelen lévő gyártó szerint a hőszigetelő anyagok piacát a következő években fellendítik az épületszigetelésre vonatkozó új, szigorúbb jogszabályi előírások, a hosszútávon várhatóan ismét növekedésnek induló energiaárak, valamint az újra erőre kapó építőipar és a mindezek okán megélénkülő kereslet.

Most már mindenki tudja: a méret a lényeg

Magyarországon az elmúlt 10 évben jelentősen javult az épületek homlokzati és tetőszigetelésére alkalmazott hőszigetelő anyagok minősége. Ezt a trendet jelzi többek közt az is, hogy míg a 2000-es évek közepén a családi házak homlokzatán átlagosan 5 cm, addig ma már jellemzően 11 cm vastagságú hőszigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok. Ugyanez elmondható a tetőszigetelésről is, ahol a tíz évvel ezelőtti 8-ról átlagosan 15 cm-re nőtt az alkalmazott hőszigetelő anyagok vastagsága.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet megdöbbenéssel fogadta a Miniszterelnökség azon nyilatkozatát, mely szerint az „Európai Unió irányelvei és vonatkozó szabályai nem teszik lehetővé az uniós források magáncélú felhasználását." A 2014-2020-as programozási időszakban nemcsak lehetővé vált lakossági energiahatékonysági beruházások uniós forrásokból való támogatása, hanem a 2014 évi országspecifikus ajánlásában a Bizottság kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar „háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség". Ajánlásában pedig arra biztatta Magyarországot, hogy „tegyen intézkedéseket az energiahatékonyság javítása érdekében, különösen a lakóépületek tekintetében".

A magyar Kormány által 2014 novemberében javasolt és Brüsszelnek elfogadásra átadott operatív programok (KEHOP és GINOP^[1]) tartalmazzák és elhatárolják a lakossági vissza nem térítendő és visszatérítendő forrásokat, melyeket a Bizottság tudomásul vett és elfogadott. Felmerül tehát a kérdés: hogyan tudta volna a Kormány elfogadásra benyújtani és Brüsszel elfogadni a lakossági energiahatékonysági beruházásokra fordítandó forrásokat, ha ez ellentétes az Unió irányelveivel?

Megfelelő hőszigetelés nélkül nemcsak a fűtési vagy hűtési kiadások nőnek, de a fokozott hőveszteség korlátozhatja egy épület használhatóságát és negatív hatást gyakorolhat az ott dolgozók, illetve élők egészségére is. Nem véletlen, hogy számos újonnan nyíló pályázat a hőtechnikai tulajdonságok fejlesztésére kínál majd forrást, de más pénzcsapok megnyílásának is alapfeltétele a tervezett épületek megfelelő energetikai teljesítménye.

Az épületek energetikai teljesítménye több szemponttól is függ, de általánosságban véve elmondható, hogy egy átlagos épület összes hőveszteségének kb. 50-60%-a a tetőfödémen és a külső falain keresztül mérhető. A nagy hőveszteség pedig jó eséllyel párakicsapódást és nedves belső felületeket eredményez, amelynek hatására penészesedés, gombásodás is kialakulhat.

Debrecen belvárosában épül a Párizsi Udvar projekt az Ybl-díjas Kováts András tervei alapján. Jelenleg a beruházás I. üteme zajlik. A beruházó által választott hőszigetelés az ECOROCK vakolható homlokzati rendszer.

A debreceni Hunyadi és Péterfia utca sarkán lévő területen épül fel a Párizsi Udvar három ütemben, amire tavaly tavasszal kapták meg az építési engedélyt. Jelenleg a beruházás I. üteme zajlik, a homlokzatok hőszigetelése kb. 50 százalékos, a belső munkálatok ezzel párhuzamosan történnek. Márciusra érte el a beruházás a hatszintes épület legmagasabb pontját.