Hamarosan megkezdődik a Magyar Zene Háza építése a Városligetben. A Sou Fujimoto világhírű japán építész által tervezett különleges épület az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre úgy, hogy ezzel együtt több ezer négyzetméter, évtizedek óta kerítéssel lezárt zöldterületet is visszaadnak a parknak. Az oktatási, múzeumi intézményként és koncerthelyszínként is funkcionáló páratlan intézmény a tervek szerint 2020 végén nyitja meg kapuit. A Liget Budapest Projekt keretében megépülő, a természet és az épített környezet egyensúlyára különleges hangsúlyt helyező Magyar Zene Háza a magyar zeneművészet egyedülállóan sokoldalú megismerését teszi majd lehetővé.

Aligha van olyan kulturális terület, amely híresebb magyar művészeket adott a világnak, mint a zene. Kodály országaként ismer bennünket a világ, de számos magyar művész alkotott maradandót a zene univerzális nyelvén: Bartók Béla és Liszt Ferenc meghatározó alakjai az európai zenetörténetnek, Ligeti György, Kurtág György és Eötvös Péter pedig a kortárs zeneművészet óriásai. A 2020 végén új intézményként megnyíló Magyar Zene Háza ezt a gazdag zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Egy olyan új, hiánypótló intézmény jön létre a Városligetben, mely méltó emléket állít a magyar művészet világszinten talán legismertebb és legelismertebb ágazatának, s egyben a zene megismerésére, művelésére is ösztönöz.

A falvak elnéptelenedésének megakadályozására a kormány emelni kívánja a CSOK összegét a kistelepüléseken. Így akár minimális önrésszel vagy a nélkül is lehetne ingatlant vásárolni az 5.000 fő alatti községekben. Az ingatlanpiaci áraknak, vagy akár a családos háztartások területi elhelyezkedésének figyelembevételével azonban a CSOK további differenciálásának is volna létjogosultsága.

„Miben élünk?" címmel tette közzé tanulmánykötetét a Központi Statisztikai Hivatal, amelyben a magyarok lakhatással kapcsolatos, 2015-ben felvett adatait elemzikrészletesen. Magyarországon mintegy 4 millió lakott lakás és ház van.

A Skanska eladta a két épületből álló Mill Park irodakomplexumát az Erste Asset Management GmbH egyik leányvállalata, az Erste Alapkezelő Zrt. ingatlanalapnak. A Nordic Light irodaépület 2016-os eladása után ez már a második alkalom, amikor a Skanska az Erste számára értékesít irodaházat.

A 36000 négyzetméternyi bérelhető irodaterületet kínáló Mill Park a IX. kerületben, a Soroksári úti irodanegyedben található, Budapest fontos kulturális és oktatási létesítményeinek szomszédságában. Az irodaház 80%-át már bérbe adták, többek között az IT Services Hungary részére. A Mill Park-ot 2018 III. negyedévében adják át és várhatóan LEED Gold minősítést kap.

Többen jelentkeztek és jutottak be mérnök szakokra 2018-ban a hazai felsőoktatási intézményekben, mint tavaly. Az idei felvételik adatai azt támasztják alá, hogy évről-évre – ha lassan is - növekszik az érdeklődés a műszaki- és természettudományok iránt a fiatalok körében, ami pozitív visszajelzés a magyarországi fejlesztéseket tervező ipari-és technológai vállalatoknak is. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke úgy látja, hogy csak a megfelelő számú és képzettségű műszaki szakembergárda révén biztosítható, hogy hazánk továbbra is vonzó célpontja legyen a tudásalapú gazdasági befektetéseknek. Dr. Ábrahám László szerint ehhez az kell, hogy folytatódjon a mostani trend és 3-5 éven belül megtriplázódjon a mérnökhallgatók száma.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség partneregyetemei körében végzett friss felmérése szerint 153 fővel, az egyik legnagyobb létszámú szakként indul el idén ősszel a gépészmérnöki képzés a Debreceni Egyetemen, illetve villamosmérnöki és mechatronikai mérnök szakra is 20 százalékkal többen nyertek felvételt a 2017. évi adatokhoz viszonyítva.

Elsősorban az erős lengyel aktivitásnak köszönhető a régió első féléves jó eredménye. Szlovákiában a befektetések méretében növekedés volt látható, ezzel szemben Magyarországon és Csehországban a volumen tekintetében sokkal lassabb lendület volt tapasztalható a tavalyi évi eredményhez képest, derül ki a Colliers International nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég legfrissebb regionális, 2018 mid-year CEE Investment Scene című befektetési elemzéséből.

2018 év első félévében a befektetési volumen 4%-os emelkedése volt látható az előző év azonos időszakához képest, amely csekély mértékben ugyan, de meghaladta a rekordnak számító 2017-es évet a KKE-6régió országaira (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária) vonatkozó felmérés szerint. Ezzel a régió történelme során a legerősebb első féléves teljesítményt ért el.

Hiába nőtt az újlakás-építések számra az utóbbi években, ez a növekedés nem elegendő ahhoz, hogy a teljes lakásállomány gyors ütemben kicserélődjön. Ez azt jelenti, hogy elengedhetetlen a korábban épült, mára korszerűtlenné vált, elöregedett lakóépületek felújítása, fejlesztése. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint (a KSH 2015-ben készítette el Miben élünk? című kiadványának legfrissebb verzióját) 2,7 millió lakóépület van, amelyekben összesen 4,4 millió lakás található. Ennek java, érdekes módon, szintén pont 2,7 millió otthon legfeljebb háromlakásos épületben található lakás vagy családi ház.

A háromlakásosnál nagyobb, de 25 lakásosnál kisebb társasházakban lévő lakások száma nem éri el az egymilliót, és nagyjából ugyanennyi lakás van 25 vagy annál többlakásos épületben. Könnyű belátni, hogy egy nagy társasház felújításával érhető el a legtöbb otthon korszerűsítése, hiszen itt egyetlen, jelentős értékű beruházással akár több száz lakás is élhetőbbé tehető. Ezért is különösen fontosak a társasházak korszerűsítését célzó programok, pályázatok, illetve a támogatott hitelek.

Az OTP Ingatlanbefektetési Alap megvásárolta Budapest több szempontból is kiemelt bevásárlóközpontját, a MOM Parkot. Az ingatlanpiac iránti töretlen befektetői bizalmat jól mutatja, hogy egyik legnagyobb hazai ingatlanbefektetési alap nettó eszközértéke idén júliusban már meghaladta a 310 milliárd forintot.

Az OTP Ingatlanbefektetési Alap a 2017-ben megvásárolt WEBC, BSR irodaházak és a csepeli Sziget Center után egy újabb, jelentős kereskedelmi ingatlanról írt alá adásvételi szerződést. A MOM Park eddig a Morgan Stanley Real Estate Investing– WING - CC Real által közösen vezetett alap tulajdonában volt. Az ingatlan akvizíciója illeszkedik az Alap több éve folytatott üzleti stratégiájába, amely szerint a korábban megvásárolt „A" kategóriájú irodaházak mellett a portfoliót hasonlóan magas minőségű, jó bérbeadottsággal rendelkező, hosszú távon is jól teljesítő kereskedelmi ingatlanokkal is bővítik.

2018 júniusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 28,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 15,2, az egyéb építményeké 48,8%-kal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése júniusban 7,2%-kal emelkedett az előző havihoz mérten. A II. negyedévben az építőipar termelői árai 9,2%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2018 júniusában az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt: az épületeké 15,2, az egyéb építményeké 48,8%-kal. Az épületeknél oktatási, ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést.

A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2018 júliusában 5, míg az ország egészére vonatkozó jelzőszám értéke 4. A fővárosi index 3, míg az országos csaknem 2 ponttal emelkedett az előző (idén áprilisi) felméréshez képest. Mindkét index éves alapon 4-4 ponttal emelkedett, s ezzel historikus csúcsukra emelkedtek, azaz a korábbi felmérések során az ingatlanpiac egészét illetően még sosem voltak ennyire derűlátók a piaci szereplők.

LAKÁSPIAC: TOVÁBB NÖVEKVŐ KERESLET ÉS ÁRAK

A fővárosi és országos lakáspiaci indexei (amelyek az ingatlanos cégek illetve a lakosság várakozásait sűrítik egy-egy számba) a jelen felmérés során egyaránt 11-11 ponttal nőttek. Mindkét index historikus csúcsra ért, azaz a felmérés történetében még sosem lehetett ilyen magas indexértékekkel találkozni. Azaz a lakáspiaci szereplők immár derűlátóbbak, mint a válság előtt voltak. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó kilátások mindhárom vizsgált körzetben (azaz Közép-, Kelet- és Nyugat-Magyarországon is) kisebb-nagyobb mértékben javultak.

Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozást javasol a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is. Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Egyebek mellett ismertetik a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes áfakulcs előnyeit, megszüntetésének hatásait és alternatív, konstruktív javaslatot is tesznek a kedvezményes kulcs 2019. év végi megszűnésekor egy átmeneti szabályozásra, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakítására, illetve az eladói illeték bevezetésére.

A kedvezményes áfakulcs 2019. végi megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009. évi áfaemeléskor alkalmazott intézkedésekhez – az IFK azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5% legyen a felszámított áfa. Egy ilyen átmeneti szabályozás mindenképpen segítene abban, hogy ne kerüljenek akár vásárlók ezrei olyan helyzetbe, hogy a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt – emelte ki Takács Ernő, az IFK elnöke.