A Guardian Glass egyik különleges és izgalmas projektje a közelmúltban, Spanyolországban sivatagi környezetben valósult meg. A sivatagban építkezni eleve kihívás, így a projekt megvalósításához szükség volt számos speciális műszaki megoldásra, köztük pl. üvegtípusra és természetesen egy csapat képzett szakemberre.

A Sivatagi Ház (La Casa del Desierto) a spanyolországi Granada tartományban, Európa egyik legszélsőségesebb időjárási körülményeit produkáló Gorafe sivatagban épült fel, tökéletes harmóniában a természettel. A sivatag a nevét az itt található vörös homokkő különféle árnyalatairól kapta, a kopár térségben az erózió egyedi sziklaképződményeket és formákat hozott létre. Az épület kivitelezésének elsődleges célja az volt, hogy első kézből származó tapasztalatok alapján, valós helyszínen bizonyítsa az üveg kiemelt fontosságát mindennapi életünkben – mindezt az elképzelhető legextrémebb környezeti feltételek közepette. „Egy teljesen önálló házról van szó. Nincs külső energiaforrás, amire támaszkodhat, nincs villamos áram vagy gázellátás. (...) A projekttel azt szeretnénk bemutatni, hogy a megfelelő üveg felhasználásával szinte bárhol képesek vagyunk kényelmes és otthonos belteret létrehozni. (...) Nagyon komoly teszt lesz ez az üvegnek." – mesélte Kovács Tamás, a Guardian Glass regionális vezető műszaki tanácsadója.

Idén már hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egész éves erőforrás-mennyiségét. A túlfogyasztásnak, a tartalékok felélésének súlyos természeti és környezeti következményei is vannak, elég a globális éghajlatváltozás hatásaira gondolni. Pedig van olyan eszköz a kezünkben a hatások enyhítésére, mely még a fogyasztási színvonal csökkenésével sem jár. Ez pedig az energiahatékonyság ösztönzése, melynek segítségével a felhasználási szokások jelentős megváltoztatása nélkül is lehetséges az energiával spórolni - a gazdaság bármely szereplőjéről van is szó.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) már tavasszal riadót fújt, mert 2017-ben háromévi stagnálás után újra emelkedett a globális energiafelhasználáshoz kötődő széndioxid-kibocsátás. Az 2006-2016 közötti összesített globális energiaintenzitás-javulás mértéke a történelmi átlag közel kétszerese volt, ami rendkívül pozitív eredmény. Azonban még ezt az ütemet is duplázni kell, ha tényleg a párizsi 2015-ös klímaegyezmény elérése a cél. A legújabb tendenciák viszont sajnos épp az ellenkező irányba mozognak. Pedig az energiahatékonysági szakpolitikák hatásosak, már ha léteznek.

A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4%-kal bővült. Ennél gyorsabb növekedésre az elmúlt bő egy évtizedben csak egyetlen egyszer volt példa. Ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel Magyarország feltehetőleg mostani konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott. Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában inkább romlás, semmint további élénkülés várható.

A Magyarország számára kifejezetten kedvező világgazdasági folyamatok, az alacsony energiaárak és kamatok korszaka véget ért, a hat éve tartó európai konjunktúra feltehetőleg túl van a csúcspontján. A feltörekvő országok devizája – különösen a laza monetáris politikához végletesen ragaszkodó országok esetében – leértékelődik. Az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, a kereskedelmi háború veszélye, az USA és az EU kapcsolatainak romlása mellett lényeges kockázat a Fed nagyon is kiszámítható kamatláb-emelésének hatása. Az EU jövője szempontjából a Brexit mikéntje mellett bizonytalanságot okoz, hogy egysége gyengül. Ezen belül a visegrádi ország-csoport is megosztott, például az orosz kapcsolat megítélésében.

2018 I. félévében 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18.066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében.

2018 I. félévében az előző év azonos időszakához képest 30%-kal több lakás épült. Budapesten és a községekben a növekedés ennél nagyobb, mintegy másfélszeres volt.

A FAKRO számos holland céggel együttműködve, a közel nulla energiaigényű épületek érdekében kifejlesztette az előregyártott, integrált, multifunkciós energiatetőt (PRIME – Prefab Integrated Multifunctional Energyroof).

Az Európai Uniós szintű épületenergetikai követelményrendszer következő lépcsőfoka a 2021. január elsejétől az új építésű, magáncélú épületek esetén a Közel Nulla Energiaigényű követelményszint. Annak érdekében, hogy a meglévő épületek jobb energiatanúsítványt kaphassanak majd a szükséges felújítások során és követhessék az új követelményszint szellemiségét, egyedi együttműködés jött létre Hollandiában.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ) a GINOP-5.3.4-16-2016-00006 azonosítószámú nyertes pályázata keretében„A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az építőiparban"címmel információs napokat tartott májusban és júniusban Kecskeméten, Székesfehérváron és Debrecenben munkáltatók és munkavállalók részére.

Mára pedig elkészült a munkaadók és munkavállalók részére a „Munkahelyi egészség és biztonság az építőiparban" címmel az a két összefoglaló szakmai anyag, mely azzal a céllal jelent meg, hogy javítsa a munkavédelmi oktatást. A két kiadványról, az információs napok tapasztalatairól, valamint a nincsbaleset.hu honlapra érkező kérdések tanulságairól tartott sajtótájékoztatót Koji László, az ÉVOSZ elnöke 2018. július 26-án.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) riadót fújt, mert 2017-ben több évi stagnálás után újra emelkedett a globális energiafelhasználáshoz kötődő széndioxid-kibocsátás. Pedig az energiahatékonysági szakpolitikák hatásosak, már ha léteznek. Az energiahatékonyság ösztönzése és a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazása a széndioxidkibocsátás-csökkentés alapja, a megtakarítások közel 80 százalékát teszik ki a globális éghajlatváltozás megfékezéséhez vezető úton. A lassan haladó energia-megtakarítási célok teljesítéséhez Magyarországnak is új energiahatékonysági intézkedésekre van szüksége.

2018 júniusában a közép- és kelet-európai energiahatékonysági szakembereknek szervezett serocki C4E Fórum egyik vezető előadása volt Kathleen Gaffneyé, aki az IEA energiahatékonysággal foglalkozó programvezetője. Összefoglalójából kiderült, hogy az energiahatékonyság javulása, valamint a megújuló energiaforrások és a tisztább tüzelőanyagok felé történő elmozdulás kulcsfontosságú szerepet játszott az üvegházhatású gázok eddigi csökkentésében.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2018. július 9-i kiadásában (L 173/16) kihirdették az Európai Parlament és Tanács 2018. június 28-án elfogadott 2018/957/EU irányelvét, amely módosítja a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvet. Az irányelv a kihirdetést követő 20. nap után lép hatályba, azaz 2018. július 29-én.

A tagállamoknak 2020. július 20-ig kell a módosító irányelvben lefektetett javaslatokat nemzeti jogrendjükbe átültetni és hivatalos lapjaikban, pl. Magyar Közlönyben kihirdetni. Ezeket a kihirdetett jogszabályokat legkésőbb e dátum után kell alkalmazni, addig a jelenleg érvényben nemzeti jogszabályok az irányadók.

A csúcstechnológiával készült, nagy szilárdságú üveglapok, amelyek napjaink magas épületeit és felhőkarcolóit borítják, éppolyan fontosak az épület teljesítménye szempontjából, mint a beépített acél és beton. Na de melyek az igazi kihívások az ilyen a megaszerkezetek kivitelezése esetén és milyen megoldásokat kínál a Guardian Glass üveggyártó cég?

Ha megaszerkezetekről van szó, akkor a tervezés számára a műszaki megoldások tekintetében a fő kihívásokat a szélterhelés, a hőmérséklet- és magasság-különbségek, valamint a páralecsapódás jelentik.

Hiába tombol az építkezési láz, ha az alapvető építőipari anyagokra akár több hónapot is várni kell. A betonelemek – tégla, zsalukő –, a térkövek, valamint a szálas hő- és hangszigetelő anyagok – ásványgyapot – esetében a leghosszabb a várólista. Az újHÁZ Centrum szakértőinek véleménye szerint jó, ha ezeknek a termékeknek a beszerzéséről mielőbb gondoskodunk, hogy az építkezés ne csússzon el időben, és tudjuk tartani a meghatározott pénzügyi keretet, ne kelljen a késlekedés miatt többletköltségekkel számolnunk.

EZÉRT ÉS ENNYIT KELL VÁRNI

A hosszú várólista okai a termékek előállításához szükséges alapanyaghiányban, a közismert munkaerő-hiányban és a megnövekedett rendelési mennyiséget kiszolgálni nem tudó gyártói kapacitásban keresendők. A munkaerőhiány alatt ezúttal nemcsak a szakmunkások hiányát kell érteni, ugyanis a megrendelt áruk kiszállítása is nehézségeket okoz. A téglára két hetet, a zsalukőre három-négy hetet, a térkőre négy-hat hetet, a szálas szigetelésre pedig akár négy-nyolc hónapot (!) kell várni, amíg a megrendeléstől számítva átvehetjük őket.