„A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas ..." (Heinrich Heine)

A fenti bölcsesség igaz az építőipari kivitelezés és a tűzvédelem területén is, hiszen csupán saját tapasztalatra hagyatkozni, abból tanulni ebben a körben megbocsáthatatlan nagyvonalúság lenne.

A körültekintő és szakszerű tervezés, mely nem az egyéni tapasztalatot, hanem az összes idáig felhalmozott tudást hasznosítja, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasság gazdaságos megvalósításának záloga. Ennek nyomatékot adva, a 2012 januárjától hatályos szabályok alapján az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni [1] minden olyan esetben, amikor az építésügyi hatósági eljárásokban tűzvédelmi szakhatóság működik közre, vagy az építmény kettő vagy több pinceszintet tartalmaz [2].

Szakmai érvek szerint a szerkezetek külső oldali hőszigetelése a helyes, a belső oldalit kerülni kell. Ezzel szemben a piacon egyre több cég kínálja termékeit belső hőszigetelés céljára, sőt egyes reklámok arra biztatnak, hogy akár saját kezűleg végezze el belülről a hőszigetelést, olyan egyszerű. Ennyire megváltoztak volna a „műszaki igazságok"?

Változatlanul az a véleményünk, hogy a külső oldali hőszigetelés az „igazi", azonban vannak esetek, amikor az nem készíthető el. Cikkünkkel arra világítunk rá, hogy a belső oldali hőszigetelés tartós, meghibásodástól mentes működéséhez alapos mérnöki előkészítő munka szükséges. Korántsem egyszerű feladat megoldására vállalkozik, aki a hőszigetelésnek ezt a módját választja.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóiból verbuválódott Odooproject csapata nagy léptekkel halad a madridi nemzetközi megmérettetés felé. Februári, negyedik kötelező teljesítésüket a szakmai zsűri kiemelkedően magasra értékelte.

Gyakori probléma, hogy egy régi épület felújításakor a takart szerkezet hibái rejtve maradnak, mely később súlyos gondokat okoz. Cikkünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a faanyagvédelem jelentőségére és bemutassuk a hazánkban gyakori problémákat.

A faanyagvédelem egy olyan határterület, mellyel az építészeken, statikusokon, műemlékvédelmi szakembereken és kivitelezőkön kívül viszonylag kevesen találkoznak. Feladata, hogy egy épület állapotára vonatkozóan átfogóbb kép alakuljon ki, lehetőleg még a tervezési fázisban, és ne csak az építészeti és statikai, hanem az épületbiológiai szempontok is előtérbe kerüljenek. A megrendelő számára nem mindig egyértelmű, hogy mivel lesz komplexebb az épületről készült állapotfelmérés, amennyiben az a faanyagvédelem témakörével is kiegészül. A faanyagvédelmi felmérés során vizsgáljuk az épület faszerkezetére ható külső környezeti tényezőket, majd az ennek következtében kialakult biológiai változásokat. A faanyagvédelmi szakvélemény alapján a statikus információt kaphat a dolgozó keresztmetszetekről, a megerősítendő tartószerkezeti elemekről, a pótlásokról, míg az építész a kiküszöbölendő vízelvezetési, szellőzési, páratechnikai problémákról.

Nem érződik a válság a XIV. Bramac Tetőfedő Bajnokságra érkezett pályázatok számában. A 238 pályázat jól tükrözi, követi a piaci trendváltást, mely szerint jelentősen nőtt a felújított épületek aránya az elmúlt évekhez képest. A szakmai zsűri közel 200 tetőfedő vállalkozás munkáját értékelte négy kategóriában: új építésű lakóház, illetve középület és felújított lakóház, illetve középület. A zsűri elnöke Knittel Ferenc, az ÉMSZ alelnöke volt a Bramac Kft. részéről pedig Tárai Mária marketingvezető vett részt a díjak odaítélésében. 

A képeken a Felújított lakóház kategória I. helyezettje látható.