Egy kormányhatározat miatt több száz olyan uniós projekt sorsa pecsételődhet meg, amelyek révén napelemes rendszereket telepítettek volna kórházakra vagy önkormányzati épületekre. A módosítás miatt ugyanis a nyertes pályázóknak vagy a beruházóknak olyan pluszkiadásokat kellene vállalniuk, amelyre vélhetően csak kevesen lesznek képesek. Hatvanegy pályázó összesen 9 milliárd forintot nyert még tavaly ősszel a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) költségvetési intézményeknek kiírt napelem pályázatán. Döntően kórházak kaptak jellemzően 100 és 200 millió forint közötti támogatást, de például a bajai, a gyulai a gyöngyösi, vagy a tatabányai kórház mellett a nyert még a szegedi fegyház és börtön, a Baranya Megyei Kormányhivatal, a Szent István Egyetem, a Nógrád megyei Rendőr-kapitányság vagy a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola és a Pécsi Tudományegyetem is.

Ezek az intézmények most éppúgy gondban vannak, mint az a több mint 480 önkormányzat, amelyek között 16 milliárd forintot osztottak szét egy másik KEOP-pályázaton. Ennek a két pályázatnak ugyanis tavaly december 29-én megjelent határozatában a kormány úgy módosította az egyik fontos kitételét, hogy amiatt akár több tízmillió forinttal is csökken a beruházások támogatása. Az új rendelkezés konkrétan a fajlagos bekerülési költséget állapítja meg az eredeti kiírásban szereplő 700 ezer forint/kW helyett 500 ezer forint/kW-ban. Úgy tudjuk, emiatt már több kórháznak is jelezték, hogy 10–20 millió forinttal mérsékelik a pályázati támogatást. Az érintett intézmények a fenntartó Gyemszihez fordultak, pótlólagos forrást kérve a beruházásokra, ám egy lapunk birtokába került válaszlevél szerint erre nem számíthatnak. Ehelyett a Gyemszi azt javasolja, indítson új közbeszerzési eljárást az az intézmény, amelyik nem képes önerőből előteremteni az 500 ezer forint/kW feletti költségeket.

Kiskőrös Város Önkormányzata az elmúlt időszakban több helyi intézmény energetikai korszerűsítését valósította meg európai uniós támogatásból. A Bem József Általános Iskola és a Petőfi Sándor Kollégium épületének hőszigetelésére és nyílászáróinak cseréjére több mint 294 millió forintot kapott a város az Európai Unió Kohéziós Alapjától. A támogatásnak köszönhetően az épületek fűtése energiatakarékos és környezetbarát, míg fenntartásuk gazdaságosabb lett.

A projekt bruttó összköltsége több mint 346 millió forint volt, melynek 85 százaléka az Európai Unió Kohéziós Alapból, míg a fennmaradó 15 százalékos önrész a Magyar Állam költségvetéséből került finanszírozásra. Az intézmények épületenergetikai fejlesztése azért vált szükségessé, mert a nem megfelelő homlokzati szigetelés és az elöregedett nyílászárók miatt a fűtési időszakban nem volt gazdaságos a fenntartásuk. A felújítási munkálatok tavaly ősszel vették kezdetüket, és 2014 év végére fejeződtek be.

Több száz energiacég készülhet arra az adatszolgáltatási kötelezettségre, amelyet az idén januárban hatályba lépett, a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló végrehajtási rendelet határoz meg számukra. Az érintetteknek legkésőbb 2015. március 17-ig kell a nemzeti nyilvántartásba beregisztrálniuk. Az uniós szabályozás célja, hogy az uniós hatóságok a korábbinál is hatékonyabban észleljék és így megelőzhessék a bennfentes információk alapján folytatott kereskedelmet és a piaci manipulációt az energiapiacokon. A piaci szereplők ezért kötelesek a nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekre vonatkozó nyilvántartásaikat és egyes meghatározott információkat az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) részére átadni.

Az Európai Unió Bizottsága 2014. december 17-én fogadta el a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011 EU parlamenti és tanácsi rendelet (REMIT) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Európai Bizottsági rendeletet (Bizottsági Rendelet). A REMIT legfontosabb célkitűzése a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció visszaszorítása. A szabályozás e célból a piaci szereplők számára - a tőkepiacok mintájára - meghatározza a bennfentes információk közzétételére vonatkozó szabályokat, illetve az energiapiacok folyamatos nyomon követése érdekében bizonyos nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó tranzakciók tekintetében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.

Mintegy 10 milliárd forintos támogatáskerettel, 50%-os támogatásintenzitással indul el a társasházi energiahatékonysági pályázat az Otthon Melege Program keretében – hangzott el a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.

A rezsicsökkentés nem önmagáért való, hanem társadalmi célú – hangsúlyozta Kovács Zoltán. A kormányszóvivő a társasházi energiahatékonysági pályázat meghirdetéséről tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett a közelmúltban hozott intézkedésekre: a 2008-ról és 2009-ről örökölt forráshiányos panelprogramok lezárása után a kormány 2014 szeptemberében új lakossági energiahatékonysági pályázatokat tett közzé Otthon Melege Program néven. Ennek új alprogramjában immár társasházak is pályázhatnak, a cél 20 ezer lakás energetikai korszerűsítése – tette hozzá a szóvivő.

Jövőre tényleg nem éri meg szakemberek nélkül belekezdeni a szigetelésbe, ablak-, vagy kazáncserébe. 2015. január 1-től ugyanis - a közpénzből megvalósuló fejlesztésekre - érvénybe lépnek az új, úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások. Ezek mintegy 40%-kal szigorúbb követelményt jelentenek az eddigiekhez képest. Szeptember végétől pedig jóformán csak kondenzációs gázkészülékeket építhetünk be.

Az első komoly változás, hogy 2015. január elsejétől a közpénzek bevonásával megvalósuló új építésekre, épületbővítésekre és meglevő épületek energia-megtakarítási célú felújítására is új, magasabb energetikai követelményeket^[1] kell majd alkalmazni. Közpénznek számít minden hazai és uniós forrás is, így ez hatással lesz az összes államilag támogatott lakossági és vállalati energiahatékonysági programra.