A belsőépítészeti projektek terén a szürke szín már régen lerázta magáról a komorság és depresszív hangulat bélyegét. Lakóházak, irodák és középületek manapság gyakorta pompáznak elegáns szürkében. A szürke szín sokoldalú arcát megmutatta már. Ezért a Guardian Glass egy új, dupla ezüstréteggel ellátott, semleges megjelenésű napvédő üveget mutatott be, mely jól illeszkedik a mai, üveghomlokzatokra és ablakokra jellemző építészeti tendenciákhoz.

Nicolas Gouzou, a Guardian Glass Europe termékmenedzsere elmondása szerint a külső üveghomlokzat projektek Európa-szerte az előbb említett trendet követik. Az építészek egyre inkább eltávolodnak a zöldes árnyalatú üveghomlokzatoktól, és olyan üvegmegoldásokat részesítenek előnyben, amelyek semleges szürke megjelenésükkel kifinomultabb, elegánsabb hangulatot és látványt kölcsönöznek az épületnek.

A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójának köszönhetően újra régi pompájában látható a több mint 70 éve lezárt Román Csarnok. A múzeumi épület történetében ez volt az eddigi legátfogóbb és legjelentősebb rekonstrukció. A Román Csarnok felújítása mellett korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, felújították a nyugati épületszárny feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben.

Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum épülete már több részleges rekonstrukción átesett – legutóbb 2008-ban újult meg a múzeum homlokzata –, de a nyugati szárny felújítása és az épületgépészet átfogó fejlesztése évtizedek óta váratott magára. A mostani rekonstrukciós szakasz volt az eddigi legjelentősebb a múzeum történetében. Hosszú évtizedek után végre megtörtént az épületszárny teljes műszaki modernizációja is, többek között kazánostul lecserélték a hetvenes évekből való gőzfűtést és a régi elavult klímaberendezéseket.

14. alkalommal rendezi meg a Média Építészeti Díját (MÉD) az Építészfórum, Magyarország vezető online szakmai napilapja. Az idei év finalistáit a nemzetközi előzsűri képviseletében Z. Halmágyi Judit építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének delegáltja jelentette be. A nyilvánossá vált lista azokból az épületekből és tervekből áll, amelyeket ismert nemzetközi szaktekintélyek választottak ki a több mint 140 jelentkező közül.

A döntőbe került tervezők a Média Építészeti Díjának november 8-i nyilvános gálaeseményén a vezető magyar sajtóorgánumok újságíróiból álló médiazsűri, illetve az átadón megjelenő közönség előtt egy rövid prezentációban mutatják be az általuk tervezett projektet. Ezen az estén fogják első alkalommal átadni a Perika-díjat, amit az Építészfórum társalapítója és egykori főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina emlékére hozott létre az Építészfórum. A szakmai elismerés az ő művésznevét viseli.

A BAU-t 2019. január 14-19. között szervezik a Messe München területén. A szeptemberi budapesti sajtótájékoztatón bemutatták a vásárt, a tervezett vezető témákat, a különbemutatókat, újdonságokat, valamint kitértek a magyar résztvevőkre is.

A Messe München magyar képviseletének szervezésében Alexandra Hörl és Otto Nowack, a BAU vásár munkatársai elmondták, hogy a vásár két új csarnoképülettel (C5 és C6) bővült, így már körülbelül 200.000 m² területen várja a látogatókat. A 2019. évi BAU-n előreláthatólag több mint 2.200 kiállító mutatkozik be. Látogatók tekintetében a szervezők 255.000 – 260.000 szakmai látogatóra számítanak.

Növelni kell az oktatásra szánt forrásokat minden területen. Nem csupán a tanárok fizetésének versenyképessé tételével, hanem a szakképzési centrumok technikai fejlesztésével, illetve a tudásátadást segítő digitális eszközök használatával is – hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke. Dr. Ábrahám László arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövőben a tanárok képzését, fejlesztését muszáj kiemelten kezelni. Enélkül elképzelhetetlen, hogy bővüljön azon gyerekeknek a száma, akik a műszaki- és természettudományos pályák iránt érdeklődnek.

„Ma még kevesebbet fordítunk GDP arányosan az oktatásra, mint az EU-ban általában. Ezen viszont mindenképpen változtatni kell, hogy megőrizhessük az eddig elért eredményeinket, és hosszútávon is biztosítsuk az ország gazdasági fejlődését." – hangsúlyozta Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, aki szerint az oktatásra elköltött forintok sokszorosan térülnek meg. Elég arra gondolni, hogy jelenleg is számtalan hazai és nemzetközi vállalat a magyar szakemberek tudására, kreativitására és az általuk nyújtott magas hozzáadott értékre építve tervezi a beruházásait. Az igényeknek pedig csak úgy lehet megfelelni, ha folyamatosan garantálni tudjuk a hozzáértő munkavállalók utánpótlását - legyen szó technikusokról, operátorokról, vagy épp folyamatvezérlő mérnökökről.