Egy mezőgazdasági vállalkozás megbízására 5000 tonna tárolókapacitású magtár épült Ópusztaszeren. A kivitelező Bavas Bau Kft. vezetőjét, Bagdán Ákost kérdeztük az épület különleges műszaki megoldásairól és a Lindabbal való kapcsolatáról.

Milyen méretekkel jellemezhető az új gabonatároló?

Fesztávolsága 22, vállmagassága 7,5, gerincmagassága 10,5, hossza pedig 60 méter. Szóval egy ún. nagycsarnokról van szó, amelynek a Bavas Bau Kft. készítette a vázszerkezetét, de a Lindabtól származnak a másodlagos tartóelemként funkcionáló Z szelemenek, illetve a tető és a homlokzat burkolata, a természetes fény beáramlását lehetővé tévő, az oldalsó raszterek közepén elhelyezett bevilágítók, a kiegészítő alkatrészek, az önfúró csavarok stb. és – természetesen – a Rainline ereszcsatorna-rendszer.

A műemléképület belső és külső homlokzatai tégla- és kőfelületének fugarekonstrukciójához a funkció által meghatározott paramétereknek megfelelő, a korabeli épülettel anyagában és látványában is harmonizáló fugakitöltő anyagra volt szükség.

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

A Csillag erőd egy a történelem során kiemelt fontosságú erődrendszer része Komáromban. A város helyén már a Római Birodalomhoz tartozó Pannónia Provinciában létezett egy korabeli város: Brigetio. Az ókorban is állt ezen a területen egy stratégiailag rendkívül fontos erődítmény. Természetesen ez az erődítmény nem maradt fenn, de az idők során – akár a magyar honfoglalás idején, akár a későbbi királyi és császári időszakokban – a hely stratégiai jelentősége megmaradt. Ezért épülhetett fel itt az Osztrák–Magyar Monarchia legerősebb katonai erődrendszere, amely összesen kétszázezer fős hadsereg befogadására volt alkalmas. Ennek a történelmi jelentőségű erődrendszernek volt része a még ma is Komárom területén található Csillag erőd.

Az új Ptk. szerint a kivitelező a vállalkozási szerződésével összefüggésben kellékszavatossággal, lakásépítés és közhasznú épület építése esetén pedig akár 10 évig is jótállási kötelezettséggel tartozhat a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) kormányrendelet értelmében.

A jótállási kötelezettség időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 10 év is lehet, a rendelet 3. és 4. mellékletében szereplő tételek korábban az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MÉM–BkM rendelet részét képezték, amely rendeletet 2014-ben ugyan hatályon kívül helyeztek, de mint jótállási idő a 181/2003 Korm. rendeletben tovább fennáll. Igaz ugyan, hogy ez csak a lakó- és közhasználatú épületek vonatkozásában irányadó mint kötelező jótállási idő, de a többi épületfajta esetében is iránymutató lehet az épületszerkezetekkel kapcsolatos hibás teljesítés megítélésében.