Holisztikus szemlélettel a fenntarthatóság jegyében vág neki a munkának az Épületenergetikai Civil Akadémia (ÉCA) – szinte szlogenként tekint a tanítva tanulni és a tanulva tanítani gondolatra.

A program keretében önkormányzati szakembereket képeznek épületenergetikai beruházások menedzselésére. A célokról és a módszerről a programot kidolgozó Homo Oecologicus Alapítvány elnökével, Széman Györggyel és Szabó Tamás ügyvezető elnökkel beszélgettünk.

  Hogyan született meg az Épületenergetikai Civil Akadémia?

Széman György – Az ÉCA egy olyan, a világot jelenleg foglalkoztató energetikai paradigmára épül, amely átszövi az élet minden területét: hogyan lehet mégis fenntartható, ami fenntarthatatlan. Kitörési pontokat kell keresnünk, méghozzá a technológia oldaláról és az életmód oldaláról egyaránt. Ez az alapítvány célja, amely interdiszciplináris tudást szeretne közvetíteni kutatóhelyekkel, bevonva a kormányzatot, az önkormányzatokat, szakmai képviselőket, érdekképviseleteket. Átfogó, teljességre törekvő szemléletre van szüksége a társadalomnak és a gazdaságnak egyaránt.

  Szakmai platform tehát az ÉCA?

Szabó Tamás – Kifejezetten szakmai platform jelleget próbál ölteni, kapcsolatokat építünk a klasszikus közhatalmi intézményekkel, de a tudományos, oktatói szféra irányába egyformán. Lényeges, hogy az ÉCA egy akkreditált felnőttképzési program, ez biztosítja a szakmai legitimációt. Az Épületenergetikai Civil Akadémiát rövidítve – élve a szójáték adta lehetőséggel – hívjuk ÉCÁ-nak, ugyanakkor écát, tehát ötleteket és használható tudást szeretnénk átadni.

  Honnan várnak hallgatókat?

Széman György – Minden olyan hallgatót szeretettel várunk, akiket a racionális energiafelhasználás és a racionális működés érdekel. A fókuszcsoport az önkormányzatok köre, mert a 2014–2020-as fejlesztési források nagy része az önkormányzati, állami intézményrendszerek energetikai megújítására irányul. A döntés-előkészítőket szeretnénk „megfertőzni" egyfajta holisztikus szemlélettel, ami olyan tudást biztosít számukra, melynek birtokában jó gazdái lehetnek az elkövetkezendő projekteknek: megtalálhatják a számukra legmegfelelőbb megoldást a közösségi források legcélszerűbb felhasználásával.

  A gyorsan változó szakmai környezetben hogyan tud az akadémia megfelelni az elvárásoknak?

Szabó Tamás – Cél, hogy közvetlenül tudjuk interpretálni a technológiai és a jogszabályi változásokat, előbb-utóbb pedig azt szeretnénk, hogy indikátorszerepet is elérjünk. A közelmúltban az önkormányzatokat egy sor változás érintette, például az adósság-konszolidáció, vagy az, hogy sok önkormányzati feladat visszakerült az államhoz. Mozgástér keletkezett az önkormányzatok gazdálkodásában. Nagy kérdés, hogy milyen fejlesztési irányokat fognak a helyhatóságok felvállalni. Az energiahatékonyság a közeljövő legfontosabb aktualitása lehet.

  Elkészült a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, amit társadalmi vitára bocsátanak. Véleményezik?

Széman György – A közeljövőben megnézzük, hogy milyen feladatokat jelent a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Fontos, hogy egy aktív párbeszéd alakuljon ki, tanulva tanítani és tanítva tanulni szeretnénk, a döntéshozókkal, a társadalomtudománnyal foglalkozókkal és az alkalmazókkal egyaránt.

  Akik eljönnek az akadémiára, energetikai ismeretek mellett szemléletet is kapnak. Például azzal kapcsolatosan, hogy a racionális energiafelhasználás megteremtése hogyan hat a közösségépítésre. Erről van szó?

Széman György – Pontosan erről. Amikor baj van, akkor a közösségépítés elsődleges. A klímaváltozásról, a fenntarthatóságról van szó, elsődleges, hogy a közösség tagjai együttműködjenek, egyetértésben cselekedjenek. Amikor tíz embert megkérdeznek, hogy a környezetvédelem fontos-e, akkor mindenki azt feleli, igen. Ugyanakkor a saját életében például áram alatt hagyja a készülékeit, mert úgy kényelmesebb. A közösségnek fontos szemléletformáló szerepet kell vállalnia.

Szabó Tamás – Az ismeretek átadása mellett a legjobb gyakorlatok bemutatása sem maradhat el. Olyan jó példákat is szeretnénk ismertetni, amelyek itt vannak a közelünkben, 30-40 vagy éppen 100 kilométerre. Számítunk a hallgatóként részt vevő önkormányzati dolgozók tapasztalataira is, hiszen egy interaktív információcsere a cél. Az ÉCA kialakításában államigazgatási szakemberek és felsőoktatásban dolgozók is közreműködtek.

  Milyen hosszú egy kurzus?

Széman György – A jelenlegi akkreditált formájában 80 óra. Minden modul végén van egy gyakorlati modul. Természetesen vannak köztük különböző szituációs gyakorlatok is. Első projektünkben az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége állt mellénk, az oktatás bázisát a TERC Oktatási Kft. biztosítja, és elindult az első kurzus több, mint tíz önkormányzat részvételével.

máté – atiz