A Társaság a Lakásépítésért Egyesület közleményében értékeli a 2012-es lakásépítésekről szóló KSH-jelentést, összefoglalja a lakásépítés közelmúltbéli adatait, majd a kormányzati intézkedésekre reflektálva javaslatokat tesz az épületek felújítását, építését támogató programokra kitekintve az Európai Unió vonatkozó célkitűzéseire.
„Lakásépítések, építési engedélyek, 2012" című jelentésben szereplő KSH-adatok szerint 2012-ben 10 560 db lakás épült, 17 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben. Az építési engedélyek száma 2012-ben 10 600 db volt, ez a 2011-es évhez képest 15 százalékos csökkenést jelent. Már negyedik éve tart a lakásépítések folyamatos csökkenése.
2009-ben Budapesten még annyi lakás épült (10 385), amennyi most az egész országban összesen. Az elmúlt évek gyors visszaesését követően a lakásépítések és az építési engedélyek száma 2012-ben lassuló ütemben csökkent. 2011-ben még 39, 2012-ben 17 százalékkal maradt el az épített lakások száma a megelőző évitől.
A kiadott új építési engedélyek esetében az egy évvel korábbi 28 százalékos csökkenés után 2012-ben valamivel mérsékeltebb, 15 százalékos visszaesést figyelhettünk meg.
2008-ig a kiadott építési engedélyek száma mindig jelentősen meghaladta az ugyanazon évben használatba vett lakásokét. Ez a helyzet 2009-ben megfordult, és két éven át az építési engedélyek száma alatta maradt a befejezett lakásokénak. 2011-re a két mutató értéke közel azonos szintre esett, és ez igaz a 2012. évi adatokra is, amikor az eltérés elhanyagolható mértékű (40 lakás). Mivel nem minden engedélyezett lakás épül meg, ez további visszaesést vetít előre.
Korábbi időszakok lakásépítési adatai
A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2012-ben. 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült. |
KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK – 2012
A lakásügyi kormányzati intézkedések alapjait 2011 végén a lakásépítési támogatásokról szóló 256/2011. számú kormányrendeletben (új szocpol-rendelet), az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. számú kormányrendeletben, valamint a 1331/2011. számú kormányhatározatban előre vetített intézkedések fektették le.
A bankoknál a tavalyi év során fokozatosan vezették be és váltak elérhetővé a lakásépítési támogatások (új szocpol), valamint a kamattámogatásos hitelek. A 2012 során bevezetett intézkedéseket bővíteni szükséges.
Az energiahatékonysági célokkal összhangban lévő lakásfejlesztések (felújítások, építések) támogatására a 2014–2020 közötti időszakban uniós forrásokból is lesz lehetőség, amennyiben a tagállam ezeket az intézkedéseket ez év során betervezi operatív programjaiba.
Kitekintés az UnióraTagállami adatok összehasonlítása - 2011 Magyar-ország
Forrás: Euroconstruct, 2012 június; BG: statisztikai évkönyvek 2010 Piaci lakáshitelkamatok THM (%)
Forrás: TLE Lakásépítés, lakásfelújítás áfa (%)
Forrás: TLE |
KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK - 2012
A lakásépítések támogatásáért cserébe kap az ország: a támogatásokat meghaladó költségvetési bevételeket, energiahatékony, minőségi, legális építéseket; demográfiai ösztönző programot; munkahelyeket; jobban működő építőipart; a hazai kkv-k pedig megbízásokat. A lakásépítések támogatásának intenzitása rendszerint alacsony (jellemzően a teljes bekerülés 10–15 százaléka). A lakásépítések támogatása már az áfában megtérül a költségvetésnek.
A lakásépítési ágazat visszaesése mellett nehezen látszanak teljesíthetőnek a foglalkoztatási célkitűzések. Tízezer lakás felépítése hozzávetőleg 40 ezer embernek ad munkát.
A lakásépítések alacsony száma a lakásépítési ágazat (beleértve: hazai anyaggyártás, kereskedelem, tervezés, kivitelezés, ingatlanforgalmazás, finanszírozás is) további leépülését, az ebből a szegmensből eredő költségvetési bevételek elmaradását vonja magával.
JAVASLATOK KIEMELT PROGRAMOKRA
Az épületek felújításának, építésének támogatására „Nemzeti Energiahatékonysági Program" és „Nemzeti Településfejlesztési Program" indítását javasoljuk. Ezek összeegyeztethetőek az EU 2014–2020-as célkitűzéseivel.
Nemzeti Energiahatékonysági Program indítása
Középületek és magánépületek felújításának, illetve építésének élénkítésére érdemes lenne integrálni a hazai és az uniós forrásból finanszírozott támogatásokat. Érdemes lenne finanszírozási konstrukciót kidolgozni az EIB-vel (Európai Befektetési Bank), amely forint alapon, kereskedelmi banki folyósítással, hosszú távon, kedvező (hozzávetőleg 3-5%) THM mellett tenné elérhetővé a programba illeszthető lakáscélú kölcsönöket.
A költségoptimalizált intézkedések érdekében szükséges a helyettesítő új építést a korszerűsítés-felújítás fogalomkörébe vonni, hiszen esetenként nem a felújítás, hanem a helyettesítő új építés a gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldás.
A javaslatok alapját képező uniós célkitűzésekJavaslatainkkal az alábbi uniós célok eléréséhez szeretnénk hozzájárulni. Ezek az uniós célok megfelelnek a magyar érdekeknek is. Európa 2020 stratégia
http://ec.europa.eu/europe2020/targets/index_hu.htm 5. cikk Beruházási prioritások
(erdf proposal 2011/0275 (COD) Európai Építőipari Stratégia az Európai Befektetési Bank (European Investment Bank, EIB) által rendelkezésre bocsátott, kedvező kamatozású, összesen akár 120 milliárd eurót kitevő kölcsön felvételének ösztönzése
(http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=6121&tpa=0&tk=&lang=hu) |
Nemzeti Településfejlesztési Program indítása
A középületek és magánépületek felújításának, építésének jelentős része komplex városfejlesztési programokon belül, ún. Integrált Területi Beruházás (Integrated Territorial Investment, ITI) részeként valósítható meg (erre várhatóan a tagállami ERFA források min. 5 százaléka áll majd rendelkezésre).
Az állami, illetve önkormányzati tulajdonú bérlakások építése mindkét programból finanszírozott komplex alprogram lehetne.
www.lakasepitesert.hu