Több mint 300 beadott kérelmet bírált el az elmúlt két évben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, az ezekhez tartozó kérelmezett összérték pedig meghaladta a 9 milliárd forintot, a hozzájuk tartozó szerződéses (beruházási) érték pedig meghaladja a 60 milliárd forintot.

Az építőiparban tapasztalható több száz milliárdos nagyságrendű kintlévőség rendezése céljából, jogszabályi háttérrel 2013 nyarán hozták létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ).

A szervezet létrehozásának célja az volt, hogy a vitás kérdésekben egy három igazságügyi szakértőből álló szakértői tanács a vitás műszaki szakkérdések tárgyában készített szakvéleménnyel elősegítse a felek közötti megegyezést, vagy ha erre nincs mód, a szakvélemény meggyorsítsa az ügy peres rendezését.

Az eltelt két év alatt több mint 300 beadott kérelmet bírált el a szervezet, az ezekhez tartozó kérelmezett összérték már meghaladta a 9 milliárd forintot, a hozzájuk tartozó szerződéses (beruházási) érték pedig meghaladja a 60 milliárd forintot. A kérelmek több mint felénél a vitatott, kérelmezett összeg nagysága nem érte el a 10 millió forintot, kb. 10 %-uknál pedig az 1 millió forintot sem. Az eddigi legnagyobb vitatott összeg viszont az 1 milliárd forintot is meghaladta. A kérelmek döntő többségét – közel 85 százalékát – a magasépítés szakterülethez kapcsolódóan adták be.

A TSZSZ ELJÁRÁSA

A jogszabályok részletesen meghatározzák a szerv működését. Kérelmet is csak abban az esetben lehet befogadni, ha a kérelmező által vitatott teljesítés megfelel az alábbi feltételeknek:

• építési beruházás, azon belül is csak a tervezési és kivitelezési munkák vizsgálhatók (az építés- és lakásügyön kívül a közlekedés, vízügy és környezetvédelem építési beruházásainak vizsgálatára is kiterjed a TSZSZ hatásköre),
• amelynek helyszíne Magyarországon van,
• írásbeli szerződés áll rendelkezésre,
• a teljesítésigazolás kiadásával, a kifizetés megtagadásával vagy mellékkötelezettség (bankgarancia, zálogjog, kezesség) érvényesíthetőségével kapcsolatban adják be a kérelmet.

A teljesítés rész- és végteljesítés esetében is vizsgálható, akár visszamenőlegesen is, azaz nemcsak a jogszabály hatálybalépését követően megkötött szerződéseknél lehet indítani az eljárást. Amennyiben a fenti feltételeknek megfelel, a kérelem beadható pótmunkák elszámolásával kapcsolatban is.

Az ügy érdemi eldöntéséhez egy háromtagú, igazságügyi szakértőkből álló tanács kerül kijelölésre. Ők az eljárás 30 napos határideje alatt egy helyszíni szemle alkalmával megvizsgálják a vitatott teljesítést, és a beadott dokumentumok figyelembevételével elkészítik a szakértői véleményt. Az eljárási határidő indokolt esetben maximum 30 nappal meghosszabbítható.

A szakértői véleményben a szakértők műszaki szakmai szempontok alapján megvizsgálják, hogy a szerződésnek megfelelő teljesítés megtörtént-e vagy milyen mértékben történt meg, illetve hogy a szerződésben rögzített díjazás ennek megfelelően milyen mértékben illeti meg a vállalkozót.

Kicsit más a helyzet, ha mellékkötelezettség érvényesíthetősége a vitás. Ilyen esetben azt állapítja meg a szakértői tanács, hogy a mellékkötelezettség érvényesítése indokolt, részben indokolt vagy nem indokolt. A mellékkötelezettségek vizsgálata jellemzően a bankgarancia-lehívás jogosságára irányul. A bankoknak a TSZSZ-eljárás befejezéséig – ilyen irányú kérelem beadása esetén – fel kell függeszteni a bankgarancia lehívásának kifizetését. A jogalkotó szándéka e rendelkezéssel éppen az volt, hogy azzal, hogy a műszaki megalapozottság vizsgálatától teszi függővé a kifizetést, megakadályozza az építőiparban a mai napig igen elterjedt indokolatlan okra hivatkozással történő, vagy a tényleges hiba nagyságához képest túlzott mértékű bankgarancia-lehívásokat.

Az elkészült szakvéleményt mindkét fél megkapja, ez alapján tudja a kérelmező kezdeményezni az egyeztetést a másik féllel. Amennyiben megállapodás nem születik, a bíróságon a szakvéleménnyel speciális eljárási szabályok alapján, rövidebb határidőkkel folytatott kiemelt eljárást lehet indítani. Az eljárás alkalmával a TSZSZ szakvéleményét bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő véleményeként veszik figyelembe.

A TSZSZ szakvéleményére alapított perben ideiglenes intézkedés kérhető, azaz kérelemre a szakvéleményben megállapított összeg erejéig a bíróság még az ügy érdemében történő döntéshozatal előtt kötelezi az alperest a követelés teljesítésére. Így megelőzhető, hogy a bírósági ítélet megszületésekor már fizetésképtelen cégtől ne legyen behajtható a követelés.

A TSZSZ eljárása díjköteles, a szakértői eljárási díj mértéke a kérelemben vitatott nettó összeg 1 százaléka, minimum 60 000, maximum 450 000 forint.

EREDMÉNYEK

Az eddigi tapasztalatok alapján nagyarányú a megegyezés a felek között. Előfordul, hogy nem is az elkészült szakvélemény alapján, hanem már a helyszíni szemlén, a szakértők jelenlétében és az ő közreműködésüknek köszönhetően megszületetik a megállapodás. Számos olyan esetről is tudomásunk van, amikor már a TSZSZ-hez fordulás lehetőségét is elég volt felvetni ahhoz, hogy a kifizetés megtörténjen.

Az elkészült szakértői vélemények átlagosan a kérelmezett összeg 70-80 százalék közötti értékét tartották reálisnak, amely szintén a kérelmek jogosságát támasztja alá.

A TSZSZ szakvéleményére alapított bírósági eljárásokról is nagyrészt pozitív visszajelzések érkeznek a korábbi kérelmezőktől. Tudunk olyan esetről, amelynek során kb. fél év alatt másodfokon is kedvező ítélet született a kérelmező számára. Összességében, a szakértői eljárások tapasztalatai, a szakmai szervezetek, minisztériumok visszajelzései alapján elmondható, hogy a TSZSZ beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az építési vállalkozók bizalommal fordulnak hozzánk tartozásaik rendezése érdekében. Ezért is fontosnak tartjuk, hogy minél több vállalkozó megismerje a Szerv működésében rejlő lehetőségeket, ezért országszerte tájékoztató előadások tartásával igyekszünk ezekre felhívni az építési vállalkozók figyelmét. Az előadások időpontjairól honlapunkon tájékozódhatnak.

TAPASZTALATOK

Az eddigi tapasztalatok alapján a kivitelezés megfelelő dokumentálására mindenképp felhívnánk a vállalkozók figyelmét. Előfordul, hogy olyan teljesítés ügyében fordulna hozzánk a vállalkozó, ahol semmilyen írásbeli megállapodás nem született a felek között, annak ellenére, hogy ennek írásos formáját jogszabályok is előírják –, miközben a megrendelő éppen a szerződés hiányára hivatkozva tagadja meg a munka kifizetését.

A TSZSZ eljárásával kapcsolatban általánosan elmondható, hogy akkor tud a szakvélemény a legtöbbet segíteni a kérelmezőnek, ha a munka dokumentálása alapján kétség sem fér ahhoz, hogy a vállalkozó a munkát a szerződésben, illetve a szakmai és jogi előírásokban foglaltaknak megfelelően végezte el.

Nemcsak a szerződés tekintetében, hanem a kivitelezéshez kapcsolódó egyéb fontos dokumentációval kapcsolatosan is gyakran tapasztalunk hiányosságokat. Érdemes a vállalkozásoknak megismerniük a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletet („építési kódex"), amely a szerződéstől az átadásig részletesen szabályozza a kivitelezés folyamatát. Gyakori tapasztalat, hogy ennek előírásait nem ismerik, nem tartják be a felek.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG A TSZSZ-RE?

Egy 2014. évi kutatás szerint az építőipai vállalkozások 80 százalékának volt már késedelmes kifizetése, egynegyedének van öt éven túli kifizetetlen számlája, illetve felénél az is előfordult, hogy öt éven belül nem tudtak adót, munkabért, vagy a beszállítót kifizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek. A TSZSZ működésével pár év alatt reményeink szerint ezek a mutatók jelentősen javulni fognak.

Bővebb információ az eljárásról és a kérelem beadásának módjáról a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv honlapján található: http://www.mkik.hu/hu/tszsz. Amennyiben ezen felül további részleteket szeretne megtudni, vagy kérdése lenne: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. .

Csermely Gábor
a TSZSZ vezetőhelyettese