Magyarországon még mindig idegenkedést vált ki a panelépület és maga a panel szó említése is. Vajon mi okozhatja ezt a távolságtartást? Vannak-e racionális okai, vagy inkább a mélyben megbúvó, negatív érzelmekkel keveredett előítéletekről van szó?

Ha a nyugat-európai nagyvárosokban kicsit körülnézünk, tapasztalható, hogy Bécstől Párizsig, számtalan helyen látunk paneles szerkezetű bérlakásokat. Nyugati szomszédunknál hatalmas reneszánszát éli az előregyártott építőelemből való építkezés. Bécsben az elmúlt évek ingatlan beruházásainak nyomán, majdnem az épületek fele ilyen technikával készült. Hiába használnak minőségi anyagokat, és lehet sokkal gyorsabban és kevesebb munkaidő ráfordítással dolgozni vele, mint a hagyományos építőanyagokkal, hiába kombinálja a technológia a nagyüzemi gyártás előnyeit az egyedi igények maximális kielégítésével, Magyarországon mégsem honosodott meg. Van ugyan számos sikeres futó és befejezett projekt hazánkban is, amelynél nagy hatékonysággal alkalmazták és használták ki az új technológiában rejlő lehetőségeket, de igazi áttörésről még nem beszélhetünk. Ennek okát keresve egy, a magyar társadalomban évtizedek alatt kialakult negatív beidegződésre lelhetünk, a panel szóval szemben.

Mára a látványbeton és látszóbeton felületek nemcsak ipari létesítmények jellegzetességei, hanem egyre fontosabb építészeti designelemei a középületeknek, és akár a családi házaknak is. Ahhoz, hogy egyedi látványát biztosító, jó szép és homogén burkolatlan betonfelület készülhessen a minőségi betonon túl elengedhetetlen az olyan korszerű zsalutechnológia, mint a Meva műanyag alkus zsaluhéja.

A Linzben és St. Gallen városában megépült családi házak jól példázzák a tendenciát: egyre kedveltebb a minimalista dizájnra törekvő, egybefüggő, sima homlokzati felületet láttató látványbeton elemekből készült homlokzati megoldás. A betonból elképzelt kötetlen formavilág a maga egyszerűségével és az építészek által kedvelt plasztikusságával mindig is kedvelt volt, ám egy-egy jól sikerült épületnek köszönhetően újra és újra fókuszba kerül. Ilyen épület a bécsi Tudományegyetem új épületegyüttesének emblematikus épülete, a Zaha Hadid iroda által jegyzett könyvtár és tanulmányi központ épülete, de Magyarországon a 4-es metro több állomásán is látványbeton felületek gondolkoztatják vagy ámítják el a felfelé tekintő utazóközönséget.

A svájci Brugg Contec AG több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik a fi brillált szálerősítésű betonszerkezeteket illetően, ami számszerűsítve közel 20 millió négyzetméter elkészült, használatban lévő ipari padlót és térbetont jelent Európa-szerte.

A High Grade fibrillált szálerősítés sikerének elsődleges kulcsa a padozat vasalatának komplett elhagyásában vagy nagyobb terhelés esetén a vasalat és a szálerősítés kombinálásában, ezzel a vasalat optimalizálásában rejlik.

MIÉRT A HIGH GRADE FIBRILLÁLT SZÁL?

A High Grade fibrillált műszál a polimer szálak egy speciális fajtája. Talán ezzel a száltípussal készült betonszerkezetekből találhatunk a legtöbb és legrégebbi referenciákat főleg Európa-szerte, de természetesen a világ bármely pontján. Feltehetően azért, mert ez a szálfelület adja az egyik legjobb mechanikai kötést a cementmátrixhoz, ezáltal nagyon kellemes duktilitást kölcsönözve a betonnak.

Széleskörű társadalmi egyeztetést követően, a hatósági engedélyek birtokában, 2014 végén fejeződött be a Királyegyházi Cementgyár másodlagos tüzelőanyag beruházása. Az így megépült nyersanyag tároló és a hozzá kapcsolódó feladószalag lehetővé teszi, hogy a szűken vett régió máshol már nem hasznosítható hulladékát tisztított, aprított formában tüzelőanyagként használják fel.

Közel 700 millió forintból, két éves előkészítő munkát követően, nem egészen fél év alatt épült meg a Királyegyházi Cementgyár másodlagos nyersanyag tárolója és a hozzá kapcsolódó zárt feladószelvény, amelyet december 4-én avatott fel Spannagl Thomas, a Lafarge Közép-Európai Klaszter vezérigazgatója és Dr. Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

A LAFARGE Cement Magyarország Kft. a Nick Art & Design Galériával együttműködve Szakmai Napot tartott október elején a Nick-udvarban. A betonnal kapcsolatos előadásokat és kerekasztal beszélgetést magában foglaló program A BETON ARCAI kiállításhoz kapcsolódott.

A Beton címmel megrendezett szakmai nap a Beton arcai kiállítással karöltve idén első alkalommal a Design Hét Budapest 2014 programjához csatlakozhatott a pécsi helyszínen. A Lafarge és a Nick Art Design galéria részéről tartott köszöntőben ezt az üdvözítő tényt mindkét szervezet kiemelte és reményeit fejezte ki arra, hogy ez a kezdeményezés a jövőben hagyományteremtő jelleggel bír. A Design Hét remek alkalom arra, hogy a kreatív ipar mellett más iparágak is, mint például az építőipar ismertesse az elért eredményeit, bemutassa kezdeményezéseit, fejlődési pályáját és egyfajta motor legyen az együttműködési lehetőségek megtalálásában.