A tavalyi év során a tranzakciószámok bővülése településenként eltérő tendenciát mutatott. A fővárosban visszaesett a forgalom az időszakban, míg a városokban, valamint községekben jelentősen emelkedtek az adatok. A számok tekintetében előbbi településtípusnál 19%-os, utóbbinál pedig 24%-os volt a növekedés. A Budapesten mutatkozó csökkenés hátterében részben a magas fajlagos árak állnak, vagyis az átlagárak a vevőknél elérték a plafont.

Az ingatlanárak meghaladták a válság előtti szintet

Nyugat-Magyarország nagyvárosainak jelentős részében elérték, sőt meg is haladták az átlagos négyzetméterenkénti árak a 2008-as szintet, a legnagyobb növekedés Győrben és Sopronban volt – 2008 és 2017 között 45%-kal, illetve 43%-kal bővültek a lakásárak. A vidéki nagyvárosokban idén már visszafogott mértékű volt a drágulás. Az átlagot 7-11% jelenti, ehhez képest Sopronban kisebb – 3%-os –, Miskolcon pedig lényegesen magasabb – 25%-os – volt ennek mértéke. A felzárkózás ellenére még mindig élesek a városok közötti eltérések, ami a különböző típusok függvényében több 100 ezer forintos különbséget jelent az átlagos négyzetméterenkénti árakban.

Az ingatlanpiac még mindig éhezik az új építésű lakásokra. Olyannyira, hogy a – nagyrészt általuk diktált – áremelkedésben az idei év egészére további, akár 10 százalékos átlagos növekedés is kilátásban van az egész piacra vonatkozóan. A drágulás üteme azonban a következő években minden bizonnyal mérséklődni fog. A használt lakások ára továbbra is az újakéval tart majd, ám előtte még téli pihenőre tér a piac.

Úgy tűnik, semmi sem szab gátat az ingatlanpiaci boomnak: sem a magas árak, sem a bővülő kínálat, sem azok a kedvezőtlen hírek, amelyek néhány ügyeskedő ingatlanfejlesztő gondjairól érkeznek. Fizetőképes kereslet is van bőven. A pénzügyi válság éveiben sokan elhalasztották ingatlanvásárlásukat, így most még nagyobb étvággyal vetik rá magukat a lakásokra. Sok kisbefektető is megjelent, akik nem saját célra vásárolnak, csak kiadásra szánják a lakásokat. A hitelpiac is megváltozott: ismét dinamikusan növekszik a lakásvásárlási kölcsönfajták/konstrukciók sokféleségeés összege. Az elmúlt években dinamikus emelkedésnek indult reálbérek, illetve a CSOK vagy a kedvezményes áfa visszaigénylés is hozzájárulnak ahhoz, hogy csillapíthatatlan éhség mutatkozik a lakások iránt.

A munkavállalók számára fontos a munkahely megközelíthetősége, a közösségi terek és programok, valamint az egészséges környezet - derül ki az iroda.hu kutatásából. Az Év Irodája Verseny tavalyi díjazottjai szerint Magyarország nincs lemaradva a nemzetközi irodatrendekben, és a vállalkozások igényes munkahelyek kialakításával tudják vonzóvá tenni magukat a munkavállalókért folytatott harcban. Az idei Év Irodája Versenyre november 30-ig lehet nevezni.

A munkahelyük elhelyezkedése szempontjából a munkavállalók 66 százaléka jó tömegközlekedési lehetőségeket, a belső elrendezést tekintve a többség a jól felszerelt konyhát és az otthonos közösségi tereket tartja fontosnak - ismertette az iroda.hu legfrissebb felmérésének eredményeit Kalmár Zoltán, az iroda.hu alapítója Az Év Irodája Verseny elindulásának kapcsán.

Hatodik Éves lakhatási jelentését mutatta be tegnap a Habitat for Humanity Magyarország. A jelentésből kiderül, hogy bár a figyelem és a forrásmennyiség nagy, az egyoldalúvá váló lakhatási támogatások főleg a középosztályt segítik. A tavalyi, illetve az idén elfogadott költségvetések jelzik a kormányzat kivonulását a lakhatási szegénységben élők támogatásából. Elsősorban a nem fizető lakáshitelesek helyzete válik bizonytalanná.

A Habitat for Humanity Magyarország idén hatodik alkalommal készítette el éves jelentését a magyarországi lakhatási szegénységről - ilyen formában talán utoljára. Idén először kért ugyanis költségtérítést közérdekű adatigényléseinkre reagálva több állami intézmény. Bár volt olyan szerv, amelyik helyt adott méltányossági kérelmünknek, az idei jelentésben nem tudunk beszámolni például arról, hogy hány honfitársunk lakhatási biztonsága sérül hiányzó vagy szabálytalan lakcímkártyája miatt, nem tudjuk vizsgálni a CSOK-támogatások felhasználásának területi eloszlását, és csak részben tudjuk elemezni a költségvetés 2016-os tényleges, lakhatással összefüggő kiadásait.

A K&H Bank finanszírozza a BudaPart beruházás első ütemében készülő lakóházak fejlesztését. A BudaPart Otthonok első két – A és C jelű – lakóházára az építési engedély 2017. május 20-án emelkedett jogerőre, azóta a Market Építő Zrt. kivitelezésében folyik az építkezés, Újbudán a Kopaszi gát melletti fejlesztési területen. A két épület összesen 265 (az A épület 162, a C épület 103) lakással készül el, amik javarészt gazdára is találtak.

„Újabb mérföldkőhöz érkeztünk a BudaPart életében. Nagy örömünkre szolgál, hogy a K&H Bank bizalmát élvezzük, és partnerek lehetünk a BudaPart Otthonok első ütemének projekt finanszírozása kapcsán. A budapesti ingatlanpiacon egyedülálló új városnegyed tulajdonságait a K&H is megvizsgálta, majd felismerve erősségeit, valamint a fejlesztő, a beruházó és a kivitelező által biztosított szakértő hátteret és stabilitást, sikeres megállapodást köthettünk a finanszírozást illetően" - mondta el a tranzakcióról Árendás Gergely, a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója.