2018 augusztusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 24,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 10,1, az egyéb építményeké 46,8%-kal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,9%-kal bővült az előző havihoz mérten.
Az előző év azonos hónapjához képest 2018 augusztusában mindkét építményfőcsoport termelésének volumene emelkedett: az épületeké 10,1, az egyéb építményeké 46,8%-kal. Az épületeknél ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést.
Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 19,6, az egyéb építmények építésében 56,0, a speciális szaképítésben 9,8%-kal bővült.
A megkötött új szerződések volumene 4,3%-kal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 13,5%-kal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,4%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 58,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 79,8%-kal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt.
2018. január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 22,6%-kal emelkedett.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek hangsúlyozta: az augusztusi adatok megerősítik az eddigi trendeket. A részben uniós forrásokon alapuló infrastrukturális fejlesztések, út-, vasút- és közműépítések mellett a lakásépítések és a kereskedelmi ingatlanok fejlesztése húzza az építőipart.
A vezető elemző kitért arra is, hogy az épületépítéseknél a hó végi szerződésállomány növekedési üteme idén május óta, az egyéb építményeknél tavaly december óta csökken. Fontosnak mondta, hogy eleve nagyon magasak a bázisértékek, ezeket felülmúlni csak komoly többletkapacitásokkal lehet. A szakember szerint rövid távon persze jó, ha jelentős kapacitások épülnek ki, de középtávon már növeli annak a kockázatát, hogy egy esetleges lassulásnál kapacitástöbblet alakuljon ki, ami leépítésekhez vezethet - figyelmeztetett a K&H Bank szakértője.
Németh Dávid szerint az építőipar idén 20 százalék körüli vagy azt egy kicsit meghaladó növekedést érhet el.
Horváth András, a Takarékbank elemzője rámutatott, hogy a nyári hónapokra visszatért az építőipar az eddigi robosztus bővüléséhez és a következő másfél évben ez az ütem még fokozódhat. Ezt követően viszont jelentős lassulásra lehet számítani a lakásépítéseknél, mivel a kedvezményes áfa 2019 utáni visszaemelése jelentős érvágás lesz.
2018-ban 20 százalék fölötti éves építőipari növekedésre számítanak a Takarékbank szakértői, míg 2019-ben a jelenlegi kilátások alapján szintén robusztus, 15 százalék körüli lehet a bővülés.
A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma, annak ellenére, hogy az építőiparban foglalkoztatottak létszáma történelmi csúcson áll, ennek a bővülésnek a jelentős része azonban képzetlen munkaerőből áll, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését.
Horváth András az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) legfrissebb adataira hivatkozva úgy ítélte meg, Magyarország átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. Több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van ugyanis kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. A fejlesztés alatt álló ingatlanok 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés.
Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója az MTI-hez eljuttatott kommentárjában tévhitnek nevezte, hogy az újlakás építések megugrása okolható a kivitelezési költségek számottevő emelkedéséért, azon belül is az alapanyagok drágulásáért és a munkaerőköltségek növekedéséért. Szerinte egyértelmű, hogy a költségemelkedést más szektorok beruházásai húzzák, mivel az építőiparon belül a lakásszektor aránya kevesebb mint 16 százalék. A tervezett áfaemelés éppen ezért elenyésző kapacitást fog felszabadítani, azt is döntően csak 2020 végétől.
A másik félreértés a vezérigazgató szerint az, hogy az újlakásárak emelkedése a piacon uralkodó túlkereslettel magyarázható. Szerinte ezt cáfolja, hogy 2017-ben Budapesten szinte folyamatosan mintegy 8000 új lakást kínáltak a piacon, de az év folyamán hasonló volument értékesítettek a fejlesztők is. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan 12 hónap keresletének megfelelő lakáskínálat volt a piacon, vagyis a keresleti és a kínálati oldal egyensúlyban volt. Túlkeresletről akkor beszélhetnénk, ha ez a mutató folyamatosan 6-7 hónap alatt lenne. A drágulást egyértelműen a költségek növekedése okozza - mutatott rá.
Mivel ez a költségoldali nyomás továbbra sem enyhül, a négyzetméterárak emelkedése is folytatódik. Nagy mértékben tovább erősítheti a drágulást, ha a kedvezményes áfát 2020-tól újra a normál kulcs váltja fel. A 27 százalékos kulcs visszaállítása a jelenlegi átlagosan 750 ezer forintos budapesti újlakás-négyzetméterárat egy csapásra 1 millió forint fölé emeli - vélte.
További információ: www.ksh.hu
Forrás: KSH/MTI