A magyar gazdaság számára kitörési lehetőség az energiahatékonysági beruházások ösztönzése. E beruházások növelik a gazdaság aktivitását, munkahelyek tízezreit teremtik, csökkentik hazánk energiafüggőségét, és egyúttal csökkentik a rezsiköltségeket. Az erre költött állami források már egy év után megtérülnek a megnövekedett adóbevételekből.
Az Energiaklub országos, reprezentatív, lakossági kutatást végzet, melynek eredményeit az Energiahatékonysági Világnap alkalmából ismertetett Ámon Ada.

A kutatás célja az volt, hogy megismerjék a lakosság energiahatékonysági attitűdjét, bemutassák az energiahatékonysági fejlesztések iránti lakossági igényeket, harmadrészt pedig hogy felmérjék, mit tud a lakosság a tavaly január 1-jétől kötelező energetikai tanúsítványról.

A lakosság negyede tervez energiahatékonysági fejlesztést

Az Energiaklub országos kutatása alapján a magyar lakosság negyede (24 százalék) tervezi, hogy 3 éven belül végrehajt energetikai célú lakásfelújítást, 15 százalék pedig már egy éven belül meg is teszi ezt a lépést.

A felújítást tervezők 40 százaléka energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vág bele az energiahatékonysági beruházásba, míg 35 százalékuk szükségből, a meglévő eszközök elöregedése vagy tönkremenése miatt. A beruházást végzők legalább 10, átlagosan 30 százalékos rezsicsökkenésre számítanak.

Azok között, akik korábban végeztek már beruházást, 76% a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb értékű megtakarítást ért el, s mindössze 7 százalék számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79 százalékban önerőből finanszírozták, 18% vett fel banki hitelt, 2% használt fel lakástakarék-pénztárt

„A Kutatólabor segítségével végzett vizsgálat során világossá vált, hogy a magyar ingatlantulajdonosok jól ismeri az energetikai fejlesztések hatékonyságát, nyitottak a beruházások irányába, ám sokan nem veszik igénybe azt a szakértelmet, ami egy jól irányzott energiahatékonysági beruházáshoz szükséges" - mondta Ámon Ada, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ igazgatója. „Az eredmények alapján ugyanis a beruházást tervezők közel fele (47%) szakemberek helyett az interneten tájékozódik vagy rokonoktól, ismerősöktől kér tanácsot (24%) s mindössze 15% fordult szakmai tanácsért" – tette hozzá a szakértő.

Energiahatékonysági jellemzői mellett a szigetelés gazdasági, társadalmi és környezeti hatékonysága miatt is célszerű beruházás. Az Energiaklub szakértői számítása szerint, egy 5 éves, 33 százalékos intenzitású, épületenergetikai rekonstrukciós célokra vonatkozó, vissza nem térítendő állami támogatás 50 milliárd forintos beruházás mellett sok szempontból kedvezne a gazdaságnak. A befektetés már a 2. év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, s közvetlenül, valamint a megtakarított energiaköltség más iparágakban történő elköltésén keresztül, több tízezer munkahelyet teremtene.

Elindul Magyarország első referenciaház programja

Az Energiahatékonysági Világnap alkalmából, a Knauf Insulation meghirdeti Magyarország első, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító programját.

„Az összehasonlító vizsgálat során egyedi mérők felszerelésével folyamatosan figyelemmel kísérjük az energiafogyasztás, és így a havi számlák közti különbséget" – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation marketingvezetője. „Célunk felmutatni, hogy az épületek energiahatékonysági fejlesztésénél a tervezett és a valós megtakarítás értéke szakszerű és pontosan megvalósuló kivitelezéssel érhető el" – tette hozzá a szakember.

Az összehasonlítás módszertani támogatója a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a méréseket és azok szakmai hitelesítést a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke végzi.

MK