Az elmúlt két évtizedben egyre több zöldtető épül világszerte, sőt egyes helyeken kötelezővé tették az összes újonnan épülő lapostető növényesítését, talán nem véletlenül...

A modern lapos- és alacsony hajlásszögű tetők megjelenése új ötleteket (Le Corbusier: Az új építészet öt pontja, 1926) és technikai megoldásokat hozott magával. A cserepet felváltotta a bitumen, műanyag vagy a gumi, mely anyagok megjelenése (ezek UV-sugarakkal szembeni rossz ellenálló képessége) megkövetelte azok takarását. A kavics vagy zúzalék mint fedőréteg megfelelőek, de további előnyük nincs. Ezzel szemben egy 12 centiméter rétegvastagságú extenzív zöldtető telepítése megvédi a vízszigetelést, jelentősen növeli a lakók komfortérzetét (főleg nyáron biztosít kellemesebb hőmérsékletet), és még a természetnek is visszaadunk egy darabot a beépített területből.

MI AZ A ZÖLDTETŐ?

A zöldtető növényzettel telepített, csapadékvíz ellen szigetelt zárófödém, ahol a szerkezet, a tetőszigetelés és a vegetáció egymással összehangolt, megtervezett egységet képez.
Kétféle típust különböztetünk meg: a minimális fenntartású 12–15 centiméter rétegvastagságú extenzív zöldtetőt és a komplett kertélményt adó intenzív tetőkertet. Hazánkban is egyre több családi házon építenek extenzív zöldtetőt, könnyű fenntarthatóságuk és szerényebb kialakítási költségük miatt, ezért jelen cikkünkben erről a típusról írunk bővebben. Ezt az ökológiai védőréteget már meglévő vagy új építésű tetőre is telepíthetjük, szükséges azonban, hogy a vízszigetelés gyökérálló legyen, és a födém statikailag megfeleljen a 120–150 kg/m² többlet tehernek. Az ábrán a modern extenzív zöldtető felépítését szemléltetjük, és a különböző rétegek szerepét határozzuk meg.

AMIRE ÉRDEMES FIGYELNI

Ahhoz, hogy zöldtetőnk megfelelően működjön, a következőkre kell ügyelnünk a kialakításnál:

• amennyiben a speciális ültetőközeget termőtalajjal vagy deponált földdel helyettesítjük a tetőn, úgy a kezdeti sikerek után sűrűsödő problémákkal fogunk szembesülni: intenzív gyomosodás, pangó vizek miatti növénypusztulás, lefolyók eltömődése.
• a lefolyók és túlfolyók tisztíthatóságát biztosítanunk kell, mert az extenzív növényzet szinte mindent kibír, kivéve a pangó vizet! Kavicssávban elhelyezett kontrollaknákat (levehető fedelű, nyitott aljú akna, mely kizárja a fényt) használjunk, amelyeket évente ellenőrizve bizonyosodhatunk meg a lefolyók megfelelő vízelvezetéséről.
• a kavicssávok és az ültetőközeg elválasztására L-alakú alumínium kavicslécet alkalmazzunk, mely meggátolja a közegek keveredését és rendezett kontúrt biztosít a tetőnek.

PÁR GONDOLAT A NÖVÉNYZETRŐL

Mivel az extenzív zöldtetők egyik legvonzóbb tulajdonsága az alacsony fenntartási igény, ezért a számtalan lehetőség közül azokat a növényeket alkalmazzuk, melyek fénykedvelők, alacsony igényűek, jól terjednek, esetleg örökzöldek és díszértékük is jelentős. Ezekkel a jellemzőkkel definiálhatjuk például a varjúhájfélék családját (Sedum sp.). Képviselői jól érzik magukat olyan helyeken is, ahol más (gyom) növények csak hetekre vagy napokra találják meg számításaikat. Nagyszerű terjedő-képességüket legyökeresedő hajtásaiknak, szárazságtűrésüket szukkulens (kaktuszhoz hasonló) leveleiknek köszönhetik. Virágaik jellemzően fehér, sárga és mályva árnyalatúak, főként késő tavasszal és nyáron virágoznak, leveleik tavasszal és nyáron zöldesek, míg késő ősszel és télen a hideg hatására bordóvá válnak. Az évszakokkal nemcsak színük, hanem magasságuk is változik. Nyáron, hogy minél több vizet tudjanak tárolni, elérik a 10–15 centimétert is, míg télen 2–5 centiméterre visszahúzódnak, hogy a fagy elől megvédjék magukat.

NÖVÉNYTELEPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK

Több telepítési technológia létezik, melyek közül a magyarországi éghajlati viszonyok mellett bevált megoldásokat ismertetnénk. Az igényekhez és anyagi lehetőségekhez mérten három megoldást emelünk ki:

1. Sarjvetés
A varjúhájak nagyszerűen szaporodnak hajtásokról, ezért gyakran apró növénydarabokat (150–200 g/m²) szórunk ki az ültetőközegre, mely 3-4 hét elteltével (időnkénti locsolás mellett) begyökeresedik.

2. Cserepes telepítés
Ha tervezett látványt szeretnénk elérni, akkor konténeres növényeket ültessünk, de figyelnünk kell a megfelelő fajok kiválasztására (minimum 16 db/m²). Az ültetést követő gondozás itt kiemelten fontos, mert fokozatosan le kell szoktatnunk a növényeket a kertészetekben megszokott intenzív öntözésről!

3. Varjúhájszőnyeg
A leglátványosabb megoldás a varjúhájszőnyeg alkalmazása, mely a gyepszőnyeghez hasonlóan egy 95 százalék feletti fedéssel rendelkező vegetációs paplan, ez egyből takar és díszít, utógondozás ugyan szükséges, de minimális.

FENNTARTÁS

Egy extenzív zöldtető fenntartása két jól elkülöníthető ciklusra osztható. Az első két nyáron a hosszú csapadékmentes időszakokban öntözésre szorulhat a tető, emiatt megjelenhetnek nemkívánatos növények is, így gyomlálni is gyakrabban kell. A 70 százalék körüli növényborítás elérése után a varjúhájak már átvészelik a szárazabb időszakokat is, a feladatunk inkább a „terelgetés", azaz ki kell szedni a terjedő egyedeket a kavicssávokból, vagy tervezett megjelenés esetén olyan helyekről, ahol semmi keresnivalójuk. A gyomlálás ilyenkor már évente 2 alkalomra csökken, melyet érdemes 1-2 héttel egy kiadós tavaszi eső utáni és egy késő őszi időpontra tervezni.

MIÉRT ÉRDEMES CSALÁDI HÁZUNK TETEJÉT NÖVÉNYZETTEL BORÍTANI?

• Megvédi a vízszigetelést a fizikai behatásoktól, hőmérsékleti szélsőértékektől és az UVsugárzástól (megduplázza a szigetelés élettartamát)
• kiváló hő- és hangszigetelő, a fűtési és hűtési energiafogyasztást akár 8–15 százalékkal csökkenti
• a lehulló csapadékmennyiség 60–70 százalékát megtartja és visszapárologtatva javítja a mikroklímát
• megköti a szálló port, fotoszintézissel oxigént termel
• növeli az ingatlan értékét.

Hóbort? Semmiképpen! Tudatos gondolkodás és egy kis elhivatottság a természet iránt, mely javítja közérzetünket szűkebb és tágabb viszonylatban is: ez az extenzív zöldtető.

Somogyi Mihály – Sami Hatim
www.archigreen.hu