TARTALOM

• A szakma hírei

JEGYZET

• Mérnöki önállóság

NAGYERDEI STADION

• A futball operaháza
  
  • Az építés rövid története
  • A szerkezet harmóniája
  • Világújdonság
• Az építészek nagy kedvence
• Biztonságos tömegkezelés a Nagyerdei Stadionban

STADION

• Vegyileg edzett üvegek az arénákban
• Innováció a sportpályákon
• Penetron Admix alkalmazása stadionoknál

BETON

• Betonozás meleg időben
• Súlyos stresszt okoz a zaj!

KIVITELEZÉS

• Táncra perdülő háztetők
• Homlokzaton a Balaton

IRÁNYTŰ

• Építésügy az új kormányzati struktúrában
• Szavatosság-jótállás?
• Tűzvédelmi teljesítményjellemzők igazolásának útvesztői

Ez év június végéig átlagosan több mint 550 építőipari cég szűnt meg havonta, mégis mintha kifelé lábalna az ágazat a válságból. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint ugyanis a felszámolás nyomán megszűnő cégek száma harmadik hónapja csökken, ami azt mutatja, hogy a nagy cégfluktuáció ellenére egyre kevesebb cég búcsúzik a piactól adósságokat hátrahagyva.

Ha csak a megszűnéseket tekintjük, rossz időszakon van túl az építőipar, hiszen az év eleje óta 550 fölött stabilizálódott a havonta megszűnő cégek száma, amire korábban nem volt példa. „Egy alaposabb elemzés azonban azt mutatja, hogy az ágazat kilábalóban van a válságból, és van remény rá, hogy a magasépítésben is megindul a lassú bővülés" – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője.

A 2014/5. legutóbbi folyóiratszám 44–45. oldalán jelent meg dr. Laczkovits Zoltán „Hőszigetelés Svédországban 1977-ben" című cikke. A cikkből sajnálatos módon kimaradt, hogy az egyes axonometrikus ábráknak mely táblázatok felelnek meg, továbbá, hogy az I. hőmérsékletzóna Észak-Svédországra, a IV. hőmérsékletzóna pedig Dél-Svédországra vonatkozik.

Az egymásnak megfelelő ábrák és táblázatok egyébként a következők:

1. ábra – 1. táblázat; 2. ábra – 2. táblázat; 3. ábra – 3. táblázat; 4. ábra – 4. táblázat.

Az olvasóktól a hibákért szíves elnézést kér a szerkesztőség.

Felavatták Pannonhalmán az Apátsági Major Látogatóközpontot. 1,5 milliárd forintból újult meg tavaly november óta az addig üresen álló és omladozó majorsági épület. A most átadott beruházásról szólva Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett arra: a tavaly év végén zárult finanszírozási ciklusban a kormányok pártállásra való tekintet nélkül támogatták a pannonhalmi főapátság fejlesztését, így a pannonhalmi bencés közösség beruházásokra 2007 és 2013 között összesen mintegy 5 milliárd forintot nyert el uniós és magyar kormányzati forrásból.

Nem volt szükség csodára

„...húszezres befogadóképességű arénát építeni egy parkerdő kellős közepén, cirka 40 millió euróból, 15 hónap alatt?! – na ne már! – hallhattuk számtalanszor 2013 elején a hüledező kommentárokat. 2013. január 29-én indultak meg az első munkagépek a Nagyerdei Stadion építkezésén, 2014. április 28-ra elkészült az alkotás."

Szűcs Gyula, a HUNÉP Universal Zrt. elnök-vezérigazgatója ezeket a mondatokat írta le a tizenöt hónapos történetet bemutató, „Így épült a debreceni Nagyerdei Stadion" című könyv előszavában.

Lehetetlen vállalkozásnak tűnhetett magyar tervezőket megbízni egy 21. századi nívójú, posztmodern innovatív, ugyanakkor köznapian kényelmes labdarúgóstadion és közösségi szolgáltató centrum megalkotásával. Napjainkig ilyen komplexumot hazai szakemberek nem vetettek tervlapokra. Két debreceni székhelyű cég, a HUNÉP Universal Zrt. és az Épkerservice Zrt. összefogott, elvállalta a feladatot, s elérte a kitűzött célt. Hazai szakemberek logisztikai manőverei, három műszakos gyártóés építőmunkája vezetett oda, hogy minden különösebb fennakadás nélkül, valóban 15 hónap alatt készült el az alkotás.

A mai modern stadionok 90 százalékát feszítetett membránszerkezettel fedik le vagy burkolják körbe. A debreceni Nagyerdei Stadionnál hosszas egyeztetés és számos alapanyag-vizsgálat után PTFE-bevonatos üvegszövetből valósult meg az építészek által megálmodott forma.

A győri székhelyű Graboplan Kft. immár 40 éve foglalkozik különböző típusú sátrak, feszített ponyvaszerkezetek gyártásával, ami már önmagában jelentős szakmai tapasztalat birtoklását feltételezi, habár a feszített szerkezetek története ennél sokkal korábban kezdődött. Szakmán belül szinte mindenki a német Otto Frei nevéhez fűzi az 1950-es években elkezdett kísérletek eredményeként 1972-ben megvalósult müncheni olimpiai stadiont mint az első megvalósult feszített ponyvaszerkezetet.

Ha stadion, akkor mindenkinek a sport és a szórakozás jut az eszébe, arra nem is gondolva, hogy a felhőtlen szórakozás körülményeinek megteremtéséhez milyen sok előírásnak kell megfelelnie egy ilyen létesítménynek. Bordás Péter építészt arról kérdeztük, miként érvényesültek a szigorú biztonsági követelmények a tervezés során.

Mint tűzvédelem területén tevékenykedő szakembert, engem elsősorban az érdekelt, miként lehet biztonságosan mozgatni kritikus tömegeket egy ilyen típusú létesítményben. Bordás Péter okleveles építészmérnökkel, az épület tervezőjével beszélgetve megtapasztalhattam azt a fajta szerénységet, szak-ma iránti alázatot, kiemelkedő szaktudást és szemléletmódot, amit mindenképpen fontosnak tartok megosztani az Olvasókkal.

A foci-vb számos üvegfelülete is bizonyítja, hogy ez a technológia, amelyet eredetileg kisebb elektronikus eszközök, például okostelefonok védelmére fejlesztettek ki, jól használható nagy felületekhez is. A vegyileg edzett üvegben rejlő lehetőségek számot tarthatnak az építészek és tervezők figyelmére.

Az AGC, a világ piacvezető üveg-, vegyianyag-, kerámia-, illetve egyéb hightechanyag és alkatrész-beszállítója szállította az összes üveget a Corinthians Aréna számára. Az új üveghomlokzattal, korláttal, páholyokkal rendelkező stadion adott otthont a 2014. évi brazíliai labdarúgó-világbajnokság nyitómeccsének.

Épülnek az új stadionok, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a sportlétesítmények és ezáltal a sportpályák is. A hazai sportpályák küzdőfelületeinek kialakítása az utóbbi években nagy változásokon ment keresztül.

A nyolcvanas évek végétől alapvető fordulat következett be: megjelentek a műfüves sportpályák. A perspektíva szinte beláthatatlan volt. Azonban az tévhitként terjedt el, hogy a műfüves pálya karbantartási költsége alacsonyabb, mint az élőfüvesé, és akár 15–20 évet is kibír. Továbbá az sem állja meg a helyét, hogy a műfű strapabíróbb, időjárásálló és nem igényel annyi törődést, mint a természetes pázsit.

Bemutatjuk egy tető drámaian gyors lefolyású tönkremenetelét, mely rendkívül látványosan zajlott le. Mind ez idáig ilyen típusú kár csak a papír hordozóanyagú tetőfedő zsindelyeknél volt tapasztalható, az üvegszálas és poliészter hordozóanyagoknál ez a hiba még nem fordult elő.

A kár feletti kétségbeesését humorba csomagolta az a tulajdonos, aki így mesélte el a döbbenetes folyamatot: „Tavaly nyáron a háztetőnk táncra perdült. Táncolt az egész tető! Pénteken még csak egy zsindely, de vasárnapra már az egész tető. Hogy vinné el az ördög az egészet!" (1–2. kép)