2024. március 19., kedd

UJ HONLAP BANNER 250 100

B1 Eptech 2016 11 tartalomTartalom

  • A szakma hírei

JEGYZET

FÓKUSZ

BETON

KIVITELEZÉS

BIZTONSÁGTECHNIKA

  • Kamerák az építőipari kivitelezésben

ÉPÍTÉSI HIBÁK

  • Hibás homlokzati hőszigetelés kudarcos javításokkal

SZIGETELÉS

KIÁLLÍTÁS

  • SaMoTer Nap

TŰZVÉDELEM

  • Aktuális problémák

IRÁNYTŰ

  • A kiállítók nagy része már bejelentkezett a CONSTRUMA kiállításra
  • Együtt a holNAPért
  • BAU Information Talks

 

 

Átalakult az e-epites.hu weboldal. Az építtetők, tervezők, kivitelezők és az építésügyi hatóságok számára nélkülözhetetlen portálon minden építésügyi alkalmazás egyetlen belépéssel elérhetővé válik, megteremtve ezzel az egykapus ügyintézés lehetőségét.

November 9-én megújult az e-epites.hu portál, mely egykapus e-építésügyi ügyintézésre nyújt lehetőséget az eddigi széttagolt weboldalak helyett. Az egykapus építésügy most élesített felülete minden építésügyi alkalmazás közös belépési pontjaként funkcionál. A megújult portál közel 30 eddig működő felület feladatát látja el. Elegendő egy alkalommal, ezen az oldalon beírni az ügyfélkapus jelszót, majd az integrált belépésnek köszönhetően a továbbiakban minden egyedi felület és alkalmazás innen nyitható meg. Az építésügy jól ismert alkalmazásai, mint például az ÉTDR, E-építési napló, E-közmű, stb. mind megtalálhatóak a megújult felületen.

Bővebben...

Az idén 69 milliárd forintból 568 kilométer út újult meg – mondta el sajtótájékoztatóján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Tasó László kiemelte: a program jövőre is folytatódik, 2017-ben a kormány a tervek szerint 100 milliárd forintot ad a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek további 850 kilométernyi közút korszerűsítésére.

A 2016-ban felújított 568 kilométerből 444 kilométer főúti, 124 kilométer pedig mellékúti szakasz volt. Az idén 173 helyszínen zajlottak beruházások, ebből 165 helyszínen a munkálatok már befejeződtek, egy esetében azonban csak jövőre zárul majd le az útfelújítás, tette hozzá az államtitkár.

Bővebben...

Balint-Peter-wTudja-e a kedves olvasó, hogy mi az az „Építészeti, Mérnöki Tervezési és Szolgáltatási Rendszer és ajánlott díjszabása", röviden ÉMTSZR? Ha még nem, akkor valószínűleg hamarosan megismerheti. Ez egy olyan koncepció, amelyet a kormány kezdeményezésére az Építész és a Mérnöki Kamara dolgoz ki. A kormány határozata szerint „el kell készíteni az ÉMTSZR kötelezően alkalmazandó egységes módszertanát és a hozzá kapcsolódó minimális tervezői díjszabást, a közepes és nagyléptékű közpénzből, illetve európai uniós forrásból megvalósuló beruházások tekintetében."

Ez a döntés láthatóan korlátozott felhasználási területet céloz meg, de az elkészült tervezet minden más esetre is kiterjed. A javaslat összeállítói óriási munkát végeztek, hiszen az építéshez kapcsolható minden tervező-mérnöki szakterületre részletes díjszabást dolgoztak ki, de az általános rész olyan területeken is prioritást ad a tervezőknek, ahol a hazai gyakorlatban az tőlük teljesen idegen. A kidolgozott anyag bevezetője szerint a tervező „építész és a mérnök elsődleges szakmai felelőssége, hogy az építtető szakmai tanácsadójaként működjön", valamint „az építtető érdekében összehangolják a tervezési munkát és felügyeljék a kivitelezést."

Bővebben...

pataky rita-webA nap mint energiaforrás ingyenes, belátható időn belül kifogyhatatlan. A napenergia-potenciál meghaladja minden más ismert energiaforrásét, így használata kikerülhetetlennek tűnik.

Bevezető

A napenergia hasznosítása az építészetben nem újkeletű. Az 1970-es években, az első olajválság jelenségeinek hatására fogalmazódtak és erősödtek meg azok a gondolatok, melyek alapvetően új szemléletmódot indítottak el az építészetben is. Az első és legfontosabb célkitűzés az energiatakarékosság volt, ami életre hívta az energiatudatos építészetet. A kezdeti cél, hogy az épület hővesztesége minél kevesebb legyen – ezáltal csökkenjen az energiafelhasználás – gyorsan kiegészült a nem fosszilis anyagú, alternatív energiák felhasználásának, illetve a minél nagyobb hőnyereség elérésének igényével. Ezek a gondolatok indították útjára a szolárépítészetet, mely kezdetben minél nagyobb benapozás biztosításával a természetes megvilágítás fontosságára és a passzív hőnyereségre helyezte a hangsúlyt. A technikai háttér fejlődésével az aktív napenergiát hasznosító rendszerek (napelemek, kollektorok) széles körű alkalmazása is teret nyert [5, 6].

Bővebben...

Hol tart a világ, és mennyire elmaradott a magyar mérnöki gondolkodás? Miért szakadt szét a tervezés és a kivitelezés, miért akadálya a közbeszerzési eljárás az innovációnak, a fenntartható fejlődésnek? Szerzőnk egy sokat vitatott beruházás kapcsán az építési ágazat legégetőbb kérdéseivel szembesíti az olvasót.

Az ötvenes évek presztízsberuházását, a Népstadion építését a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén kezdték el. A főváros lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként a munkában, köztük az Aranycsapat tagjai, maga Puskás Ferenc is. A helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép dolgozott az építkezésen, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők.

Bővebben...

Az építőiparban elvárás, hogy a beépített anyag 40-50 év múlva is tartós, használható maradjon. Ezzel a fejlődési ritmussal az építőiparban alkalmazott technológiai újításnak is arányban kell állnia, vagyis ugyanennyi idő áll rendelkezésre a technológiai váltásra a gyártóknál. Mi inspirálja ezeket az innovációkat?

ZAHA HADID, A BETONSZERKEZETEK IKONIKUS ALAKJA

001ZahaHadid-wZaha Hadid mert kísérletezni, új anyagokat kipróbálni, és ezáltal olyan építészeti formákat hozott létre, ami addig a „hagyományos" építészeti megoldásokkal elképzelhetetlen lett volna. Szerette a betont, mivel szabadságot adott neki a tervezésben, az elképzeléseihez azonban a betont is újra kellett definiálni. Számos előregyártót, designert, kivitelezőt vont be, hogy tervei megvalósulhassanak. A betonszerkezetek ívessége és elvékonyítása miatt szükségessé vált a hagyományos vasbeton szerkezetek „megreformálása". Többszörös kompozitokat hoztak létre, melyek korróziómentes textil- és szálerősítésük révén szerkezeti megerősítésként szolgáltak. Zaha Hadid a szintetikus- és üvegszál erősítésű betonszerkezetek ikonikus alakjává vált, és szellemisége tovább él.

Bővebben...

„AGY" burkolat az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontban

01kep-wA szabadformájú felületek burkolása egy végtelenül speciális feladat, nincs rá egyetlen írott szabály sem. Cikkünkben a közelmúltban átadott, egyedi héjazó eljárással kialakított „AGY" komplexum burkolatát szeretnénk részletesen bemutatni.

Jelen szám fókuszában a különleges homlokzatburkolatok állnak, amely témában számos érdekességről írhatnánk, például az ún. méhsejt-rácsos alumínium homlokzatburkoló elemekről, amelyeknél egy-egy elem esetenként 12–16 négyzetméter felületű is lehet, páratlan síktartási tulajdonságok mellett, ám ezúttal az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontot „AGY" komplexumára (1–2. kép) fókuszálunk, amely egyediségében kiemelkedőnek mondható.

Bővebben...

Feszített homlokzati membrán burkolatok

1-kep... nagy szakítószilárdságú, nagy fényáteresztésű, műszaki textíliából, azaz a hagyományos építőanyagok mellett megjelenő új, ötödik építőanyagból.

A XXI. század építészete voltaképpen egy rendkívül kiélezett versenyhelyzetbe sodródott, hiszen az azonnali „posztok" és „kommentek" erőteljes sugallatára, mindnyájan kényszerhelyzetben vagyunk, hogy állandóan új, izgalmas (közösségi érdeklődésre méltó) dolgokat műveljünk, vagy találjunk ki. Így van ez az építőiparban is: keresni kell a kihívásokat, állandóan szinten kell tartani a beruházók adrenalin szintjét, ugyanakkor meg kell felelni a környezettudatos elvárásoknak is.

Bővebben...

Keresés

mehi-banner-media 120x240