TARTALOM
- A szakma hírei
JEGYZET
- A bürokrácia csökkentése
FÓKUSZ
- Áttérés a korszerű, energiatakarékos gázkészülékek használatára
- Energiatudatos égéstermék-elvezetés – I.
- Teljesítménynyilatkozat a fogyasztóvédelem szemével
FAÉPÍTÉSZET
- Mennyi az annyi?
- Európai normákkal a fenntartható építészetért
- A faanyagvédelem fontossága emeletráépítésnél
SZIGETELÉS
- Éghajlatváltozás és hőcsillapítás
- A termikus burok
- Hőszigetelés a hőszigetelésre?
- Újra élhető tetőtér
- Homlokzat hőszigetelése vékony kőporcelán lapokkal
- Extrahatékony polisztirol
- Kőzetgyapot homlokzatszigetelő rendszer
- Épületek energiafelhasználásának csökkentése hővédő vékonybevonattal – II.
- Hőhidak szigetelése acélszerkezeteknél
- Bitumenes szigetelésű lapostetők felújítása
ÉPÍTŐANYAG
- Az AquaFire tűzbiztonsági alkalmazása
- Rozsda helyett cink!
- W típusú fagyállósági teszt
- Egyedi csarnok rendszerelemekből
NYÍLÁSZÁRÓ
- Hörmann: biztonság a garázskapunál
ÉPÍTŐGÉP
- Teleszkópos, mini- és homlokrakodók
TŰZVÉDELEM
IRÁNYTŰ
- 15 éves a TERC Szakkönyvkiadó!
- A tulajdonjog-fenntartás szabályainak változása az új Ptk. alapján
- MABIM kerekasztal-beszélgetés
BETON
- Padlók felújításának megoldásai
- Metróállomástól a kutatóközpontig
Európa-szerte új nevet kap egy 1952 óta népszerű szigetelőanyag, melyet idehaza – hivatalos nevén – expandált polisztirolnak (röviden EPS-nek) hívnak, a köznyelv azonban még mindig sokszor „hungarocellnek" becéz (az anyag egykori első márkanevéből kiindulva).
Airpop: az új Európában használni kívánt anyagnév arra a technikai bravúrra szeretné ráirányítani a figyelmet, amelynek segítségével egy olyan szigetelőanyagot lehetett létrehozni, aminek 98%-a (!) az egyik legjobb, de mindenképpen a legolcsóbb hőszigetelő anyaggal van töltve: LEVEGŐVEL!
A maradék 2% nagy részét kitevő „hordozóközeg"-ről már kevesen tudják, hogy 1952-ben Fritz Stastnynak sikerült létrehoznia azt a szintetikus anyagot, ami kiindulási térfogata ötvenszeresére tágul, és ebbe a hatalmasra nőtt térfogatba képes tartósan bezárni a levegőt. Így jött létre az EPS – mostantól Airpop, immáron nevében is hordozva fő alkotórészét, a levegőt.
Egy amerikai őslakos-rezervátum energiaellátását ezentúl mikrohálózatú nap- és biomasszaerőművel és intelligens energiaelosztó rendszerrel látja el a Siemens. A Blue Lake Rancheria rezervátummal és a Humboldt Állami Egyetem Schatz Energiakutatási Központjával közösen valósítja meg a projektet a Siemens azzal a céllal, hogy a jövőben környezetbarát módon szolgáltasson energiát a terület kulcsfontosságú épületei és intézményei számára.
Többek között a törzsi kormányzati épületet, vállalkozásokat, egy szállodát és a Vöröskereszt helyben levő biztonsági óvóhelyének létesítményeit látják el így árammal. Már azt is kiszámolták, hogy évente várhatóan 150 tonnával tudják majd csökkenteni a rezervátum szén-dioxid-kibocsátását. A mikrohálózat telepítési és üzembe állítási céldátuma 2016 ősze.
Az Európai Parlament és Tanács 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelményeit határozza meg. A 2015. szeptember 26-ától, elsősorban a víz alapú fűtő és vízmelegítő készülékek körében végrehajtandó előírásokat tartalmazó EU rendeletek ennek az irányelvnek a bevezetését, végrehajtását célozzák.
Az EU rendeletek hatása a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy az üzletekben nem lesznek kaphatók hagyományos, nem energiahatékony készülékek, még cserekészüléknek sem, és az ilyen készülékek telepítését célzó gázterveket a földgázelosztók sem fogadják be. Ezeknek az EU rendeleteknek közös vonása, hogy az EU nyugati felében már szinte kizárólagosan használatos energiahatékony termékek használatát írja elő, általánosan az Unió egész területére. Ha ennek negatívumait keressük, akkor megállapíthatjuk, hogy az EU 2020-ra elérni kívánt energiahatékonysági céljainak teljesítését, és az ezzel járó anyagi terhek döntő részét az EU keleti felére hárította át, hiszen a nyugati tagországokban az előírások teljesítése már nem okoz jelentős változásokat.
A bőrünkön éreztük ezen a nyáron is, hogy klímánk melegszik. Egyértelmű, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos ismereteinket bővíteni kell, az építészet területén pedig az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szerkezetek hőcsillapításának tervezésére.
Idén ötször rendeltek el több napig tartó, legmagasabb fokú hőségriadót. Szakértők szerint a harmadfokú hőségriadós napok gyakorisága a következő évtizedekben, 2050-ig országos átlagban évi 2–9 nappal növekszik, a 21. század végére pedig várhatóan 12–26 nappal emelkedik.
Régi tetőterek problémáinak hátterében igen komoly hőszigetelés-technikai és páratechnikai hibák sokasága áll. Feltárásuk után van megoldás a tetőterek élhetőbbé tételére.
A régebben – 20-30 évvel ezelőtt – készült beépített tetőterek kapcsán sokszor rögtön azok a problémák jutnak eszünkbe, hogy „nyáron elviselhetetlenül meleg van", télen pedig „hiába fűtünk, hideg van", illetve ezeken túl tapintásra hideg belső falfelületeket, nedvesedést, rosszabb esetben pedig penészedést is észlelhetünk. Ennek hátterében igen komoly hőszigetelés-technikai és páratechnikai hibák sokasága áll.
Egyre nagyobb az igény az egyedi kialakítású homlokzatokra. Igen látványos megoldás a vékony porcelánlapokkal burkolt hőszigetelő rendszer.
Az építési piacon az energetikai megoldások mérföldes lépésekkel fejlődnek, ám emellett a tervezők és kivitelezők arra törekszenek, hogy a korszerű, költség- és energiahatékony épületek, modern létesítmények minél szebb, változatosabb homlokzatokkal büszkélkedhessenek.
Írásunk első részében a hővédő bevonatok tulajdonságait ismertettük, különös tekintettel a kerámiagömbös nanostruktúrájú anyagok hőtranszport-folyamataira.
A BEVONATOK HŐSZIGETELŐ TULAJDONSÁGAI
A kerámiagömbös hővédő bevonatok „hőszigetelő" képessége nem állandó, értéke változik az alkalmazott hőmérsékleti tartomány és a rétegvastagság függvényében, nem úgy, mint egy hagyományos kőzetgyapotnál, aminek a λ értéke lényegében állandó. Ez abból adódik, hogy a kerámiagömbös bevonatoknak a hőszigetelő (λ) tulajdonságuk mellett hőreflexiós képességük is fontos szerepet játszik a szigetelendő falszerkezet hővédelmében.
A lakó- és ipari épületeknél az acélszerkezetek alkalmazása tartós, időtálló megoldás. A mai modern építészetben trend az acélszerkezetek megjelenése a homlokzaton, az erkélyen vagy a tetőkonstrukcióban. Ilyen épületekben gyakran előfordul, hogy egy acélgerenda fut az épület belsejéből a külső térbe. Erre a problémára nyújt a Schöck cég az Isokorb KST® hőszigetelő elemével tartós, megbízható megoldást.
A németországi RWTH Intézetben készült tanulmány összehasonlította az Isokorb KST® elemmel hőszigetelt és egy szabadon kifutó acélgerenda hőtechnikai paramétereit. A tanulmány szerint az Isokorb KST® hőtechnikai elválasztás az egyetlen megoldás, amellyel biztosítható a fRSI > 0,7 követelmény. A tanulmány letölthető a www.schoeck.de/gutachten-kst oldalról.
Augusztusi megjelenésünk alkalmával áftogóan bemutattuk a hazai piacon újdonságnak számító AquaFire® szálerősítésű cementlapokat. Jelen cikkünkben a termék biztonsági alkalmazásaiból nyújtunk ízelítőt.
MENNYEZETI LEVÁLÁSOK MEGERŐSÍTÉSE
Vasbeton födémek megújítása az alsó, üreges égetett agyag födémpanelok repedezése, leválása esetén a könnyű, szálerősítésű AquaFire® cementlap alkalmazásával történhet (12,5 mm vastag, A1 tűzvédelmi osztály, páraellenállási tényező: μ=31, hővezetés: 0,20 W/mK, négyzetméterenként legalább 8 fémdűbellel a gerendákhoz rögzítve). A mennyezetet ezt követően a szokásos beltéri vakolással kell kikészíteni, az útmutatóban leírtak szerint.