2019. július 22., hétfő

UJ HONLAP BANNER 250 100

A közelmúlt egyik meghatározó építészeti vitája a tűzvédelmi mérnökök körül folyt. Ez a vita egyfajta út-, sőt identitáskeresés volt, hiszen a tűzvédelmi mérnöki tevékenység létjogosultságát feszegette.

Mi a tűzvédelmi tevékenység? Nevezhetjük önálló mérnöki tevékenységnek? Ezek voltak a szakma identitáskeresésének fő kérdései. Mint jó szülők, az Építész Kamara és a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete aktív szerepet vállalt ebben a vitában, és segített az útkeresésben. Ennek eredményeként a tűzvédelmi tevékenységet szabályozó törvények, kormány- és miniszteri rendeletek jelentek meg. A folyamatban 2011 végén, 2012 elején megalakultak a Mérnöki és az Építész Kamarában a tűzvédelmi tagozatok. A kamarai tagozatok kidolgozták a tervezői jogosultsági köröket (TUÉ, TUJ, TUO) és az elérésükhöz szükséges jogosultsági vizsgák szabályait. Elindult az építészek szakértői képzése az Ybl-n.

Az útkeresés mégsem zárult le. Két év múlva a tűzvédelemben jelenleg aktív szereplők csak akkor juthatnak tervezői jogosultsághoz, ha tűzvédelmi mérnökök vagy tűzvédelmi szakmérnökök. Ugyanakkor a 305/2011/EU rendelet új, kiemelt helyet adott a tűzvédelemnek az építési termék építménybe történő betervezésének, beépítésének, a teljesítmény igazolásának kérdéseiben, ami máris újabb kihívásokat jelent a szakma számára.

SZÉLES TUDÁSKÉSZLET

Így a tűzvédelmi tervezőre váró kihívások között a hazai ingatlanvagyon (amely hőtechnikai, üzemeltetési és tűzvédelmi szempontból is rehabilitációra szorul) helyzetéből adódó problémákkal párhuzamosan az egyre bonyolultabb épületek, a hatalmas tömeget befogadó terek, új anyagok és szerkezetek mellett fokozottan jelentkezik a tervezői felelősség és annak megoszlása is. Emellett a tűzvédelmi tevékenység tudáskészlete szükségszerűen kitágult. Új feladat a katasztrófák megelőzése. Ismerni kell a pánik hatásmechanizmusát, a tömeg viselkedését, a szén-monoxid lakótérben történő terjedését, viselkedését, és akkor még nem beszéltünk az említett CPR rendeletből következő feladattöbbszöröződésről.

Vagyis, könnyen belátható: a tűzvédelmi mérnököknek széles tudáskészletre van szükségük. Ha ezt a széles tudáskészletet szeretnénk átadni, megérteni és megértetni, logikusan és jól áttekinthetően strukturálnunk kell a tudást. Erre egy lehetséges lista lehet a következő:

  • építészeti tűzvédelem (tűzszimuláció, mene-külési szimuláció)
  • speciális ipari létesítmények tűzvédelme
  • beépített tűzjelző berendezések
  • beépített tűzoltó berendezések
  • hő- és füstelvezetés
  • menekülési utak biztosítása (vészvilágítás, utánvilágító megoldások, füstmentesség)
  • kiürítés, mentés tervezése
  • további részterületek: tűzgátlás, oltóvíz-visszatartás stb.

GOMBHOZ A KABÁTOT

Az ideális állapot az lenne, ha a tűzvédelmi tervező már az épület gondolatának megszületésétől jelen lenne a tervezési folyamatban, ugyanis a tűzvédelem képezi az épülettervezés vázát. Hiszen a tűzszakaszolás a menekítést, a tartószerkezetek az – aktív és passzív – védelmet, a kiürítés- és a menekítéstervezés többek között a világítást, füstelvezetést stb. befolyásolják. A CPR rendeletben az építményekre vonatkozó 7 alapvető követelmény között a tűzbiztonság kiemelt szerepe ezt a jövőben egyre inkább megköveteli.

1-kep-web

Ezzel szemben sajnos a mai valóság gyakran az, hogy kész tervre készül tűzvédelmi leírás, ez pedig eleve szükségmegoldásokat szül. Ráadásul a tűzvédelemhez kapcsolódó beruházási költségek szétszórtan jelennek meg, ezért a szakmailag alapvetően eltérő ajánlatok összevetése is gyakori. Újabb pozitív jel, hogy a 275/2013. kormányrendelet gazdaságossági számítást ír elő. Erre külön fel kell hívni a tervezők figyelmét, mivel ma még a beruházó, kivitelező és üzemben tartó érdeke elkülönül. Ezért élettartam, költség- és üzemeltetési szempontból ésszerűtlen megoldások születnek, sőt a túlzott árérzékenység nem megfelelő szerkezetek beépítéséhez, gyenge minőségű kivitelezéshez vagy megtévesztéshez vezet.

SZAKOSODÁS, SZAKOSODÁS, SZAKOSODÁS

A tervezői jogosultságok (TUÉ, TUJ, TUO) már eleve egyfajta szakosodást eredményeznek, amely az általános személyi kompetenciára koncentrál, arra is csak a már hosszú idő óta kialakult területeken. Azonban ez nem elég – szükség van egy új szakosodásra is.

A nagy beruházásoknál – bonyolultságuk miatt – komplex tűzvédelmi mérnöki szolgáltatásra van szükség. A megoldást a szakosodás, azaz teljes mérnöki szolgáltatást nyújtó tűzvédelmi mérnökirodák, de akár képviseleti tűzvédelmi mérnökirodák (termék, megoldás és szoftveres támogatás szolgáltatással), vagy specializált tűzvédelmi mérnökirodák (tűzszimuláció, hő- és füstelvezetés-, kiürítéstervezés) kialakulása jelenthet.

Kisberuházásoknál megoldást jelenthetnek az egyszemélyes tűzvédelmi mérnöki vállalkozások, vagy a specializált kis tűzvédelmi mérnöki vállalkozások eseti, ill. tartósabb együttműködése. A közepes beruházások tervezésére a nagy- és kisberuházásoknál bemutatott variációk jelenthetnek megoldást.

2-kep-web

Nem feledkezhetünk meg az épületüzemeltetés és -használat tűzvédelmi feladatairól sem. Itt szükség van mérettől függően erre specializálódott tűzvédelmi mérnöki irodákra, továbbá felújítás, átalakítás során specialisták bevonására. A kimondottan speciális üzemi létesítményeknél pedig erre szakosodott tűzvédelmi mérnökirodákra.

Mire lesz szüksége a tűzvédelmi mérnökirodáknak?

  • Szaktervezői részvételre a beruházás teljes folyamatában.
  • Jogi képviseletre a szerződés és az egyéb feltételek kialakításánál.
  • Marketingkommunikációra (a tűzvédelmi szolgáltatás, mint termék ismertetése).
  • Felelősségbiztosításra.

KI MIÉRT FELELŐS?

Ha már felelősség, akkor jól látható, hogy az új szabályozás alapján megoszlik a tervezői felelősség az építésztervező és a tűzvédelmi tervező között. Mindenki a saját kompetenciája, szakértelme szerinti körben dolgozhat, és azért felel is [Lásd ÉTV: 32§ (5), OTSZ: 288. § (1)]. Vagyis, a tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, így megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető. Kérdés, mi a teendő, ha nem kell tűzvédelmi szakértőt bevonni?

A 275/2013. kormányrendelet egyértelmű: az építési, tervezési folyamatban a jogszabályi előírásokat akkor is be kell tartani, ha az adott ügyben nincs építéshatósági, szakhatósági eljárás. Ugyanakkor a termékekre vonatkozó jogszabályban támasztott követelményértékeket csak megfelelő szakértelemmel rendelkező tudja meghatározni.

Ez ugyanis az épület komplex vizsgálatát, tűzvédelmi szempontból való megfeleltetését igényli. Ezért sok esetben ekkor is indokolt lesz a tűzvédelmi tervezők, szakértők igénybevétele.

ÚTELÁGAZÁSNÁL

Mára az útkeresés lezárult. Már nem kérdés, hogy van-e önálló tűzvédelmi mérnöki tevékenység. A tervezett új Országos Tűzvédelmi Szabályzat már a mérnöki módszerek hangsúlyosabb bevonását eredményezheti, ami újabb kihívásokat jelent, s ezt a folyamatot tovább erősíti.

Nagy Katalin
tűzvédelmi szakmérnök, a TMKE elnöke
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Keresés

banner kne 180 240

mehi-banner-media 120x240