A külső falak hatékony hőszigetelésekor a tervezés és a kivitelezés során az erőtani, hő-, zaj-, páravédelmi és számos egyéb követelmény mellett figyelembe kell venni a tűzbiztonságra vonatkozóakat is.

Kiemelt jelentőségű a hőszigetelések tervezői, kivitelezői számára, hogy megismerjék az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat elő-írásait, melyek a Belügyminiszter 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletével 2011. október 6-án léptek hatályba. Cikkünk e jogszabály alapján bemutatja azokat a fontosabb tűzvédelmi követelményeket, amelyeket a homlokzati hőszigetelő rendszereknél be kell tartani.

Hőszigetelő rendszerek és hőszigetelések tűzvédelmi osztályai

A külső falakra kerülő hőszigetelő (és burkolati, bevonati) rendszerek, illetve az ezekbe beépített hőszigetelések tűzbiztonságával kapcsolatos előírás, hogy a tűzvédelmi osztály

• „E” és „F” nem lehet a nyílásos homlokzatokra kerülő rendszereknél (a 7-féle kategóriából tehát csak azok alkalmazhatók, amelyek „A1”, „A2”, „B”, „C”, vagy „D” tűzvédelmi osztályba tartoznak; a gyakori megoldások közül az EPS [expandált polisztirolhab] hőszigeteléssel készülők jellemzően „B”, míg az MW [ásványgyapot] bázisúak „A2” besorolásúak) (1. ábra);

• csak „A1” vagy „A2” lehet az I. tűzállósági fokozatba tartozó épületek nyílásos homlokzatain megvalósuló rendszereknél;
• csak „A1” lehet az átszellőztetett légréses homlokzatburkolatok hőszigeteléseinél; ilyenkor az épületszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a légrésben a homlokzati tűzterjedési határérték követelményen belül ne következhessen be tűz-terjedés.

Homlokzati tűzterjedési határértékek

Homlokzati tűzterjedési határérték követelmény van

• a homlokzati tűzterjedési gát előírásait nem teljesítő nyílásos homlokzatoknál,
• a homlokzati tűzterjedési gát kritériumait kielégítő nyílásos homlokzatokon légrés nélkül „B”– „D” vagy légréssel „A1”– „D” tűzvédelmi osztályú hőszigetelő (illetve burkolati, bevonati) rendszerek alkalmazásakor (2. ábra), valamint a nem „A1” vagy „A2” tűzvédelmi osztályú külső térelhatároló falszerkezettel szemben.

A homlokzati tűzterjedési határérték (T_h) követelményei alapvetően az épület szint-számától függnek:

• 2–3 szintes épületeknél T_h ≥ 15 perc,
• 4–5 szintes épületeknél T_h ≥ 30 perc,
• > 5 szintes, középmagas, magas épületeknél T_h ≥ 45 perc,

ahol

• „Th” a homlokzati tűzterjedési határérték: a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálat kezdetétől számított, a tűznek a homlokzati épületszerkezeteken történő terjedésére jellemző határállapot bekövetkezéséig eltelt idő percben
• középmagas épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65–30,00 m
• magas épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 30,00 méter feletti.

Lépcsőházaknál, valamint olyan kétszintes épületeknél, ahol a két szint egy rendeltetési egységet vagy egy összefüggő légterű helyiséget alkot, nincs a homlokzati nyílások között tűzterjedési határérték követelmény.

A homlokzati tűzterjedési gát meghatározott tűzterjedési határértékű, „A1” vagy „A2” tűzvédelmi osztályú homlokzati szerkezet, amely megakadályozza az épület homlokzata mentén a függőleges vagy a vízszintes tűzátterjedést. A függőleges homlokzati tűzterjedési gát egyebek mellet akkor megfelelő, ha méretei kielégítik az alábbi előírást:

G_H1 + 1,3·G_H2 ≥ 1,3 m

ahol

• „G_H1” két egymás felett lévő nyílás (nyílászáró) egymástól való távolsága a homlokzati síkon mérve méterben
• „G _H2” konzol (osztópárkány, loggia- vagy erkélylemez) kinyúlása a felette lévő parapet elé, a nyílászárótól számítva méterben (3. ábra).

A vízszintes homlokzati tűzterjedési gát tűzvédelmi követelményei a függőlegeséhez hasonlóak, geometriai méreteinél azonban a következő összefüggésnek kell teljesülnie:

G_H3 + 1,5·G_H4 ≥ 0,9 m

ahol

• „G_H3” két egymás mellett lévő nyílás (nyílászáró) egymástól való távolsága a homlokzati síkon mérve méterben
• „ G _H4” a külső falból kiálló fal, pillér vagy lizéna kinyúlása a nyílászárótól számítva méterben (4. ábra).

A homlokzati tűzterjedési határérték követelményének teljesítése és a homlokzati tűzterjedés elleni gát helyettesíthető az erre a célra megfelelő, homlokzatot védő, beépített automatikus oltóberendezéssel (pl. sprinklerrel, vízfüggönnyel, vízköddel). Ennek kialakítási módját az I. fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg. Sprinkler oltóberendezés akkor alkalmazható, ha az adott tűzszakasz teljes területe ugyanezzel a módszerrel védett.

Tűzvédelmi célú sávok

A „B”–„E” tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal (pl. a gyakran beépített „E” besorolású EPS-sel) rendelkező 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő – illetve burkolati, bevonati – rendszereknél a homlokzati tűzterjedés korlátozására úgynevezett tűzvédelmi célú sávot kell kialakítani. Ez „A1” vagy „A2” tűzvédelmi osztályú anyagból, a homlokzati nyílások felett, legalább 20 centiméter magasságban, az általános homlokzati hőszigetelés helyett, azzal azonos vastagságban, teljes felületű felragasztással készül. Elrendezése kétféle lehet:

• nyílásszéles, azaz közvetlenül a nyílások felett, mindkét oldalról legalább 30 centiméter túlnyúlással beépített, vagy
• homlokzatszéles, azaz a nyílások felső élétől legfeljebb 50 centiméter távolságban, megszakítás nélkül, az épület magasságától függően a homlokzaton szintenként vagy kétszintenként teljesen végigvezetett (1. táblázat).

Az 5. és 6. ábra a tűzvédelmi célú sávok nyílásszéles és homlokzatszéles kialakítási lehetőségeit mutatja be ausztriai és német-országi megoldások alapján.

Bejelentési kötelezettség

Tűzterjedési határérték követelménnyel érintett épületnél a „B”–„E” tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező, vagy légréses homlokzati hőszigetelő (illetve burkolati, bevonati) rendszerek kivitelezésének megkezdését e munka elindítása előtt legalább 5 nappal a kivitelezést végzőnek az illetékes tűzvédelmi hatóság és a tanúsító szervezet részére be kell jelenteni.

A tanúsító szervezet a kivitelezési munkák és az alkalmazott hőszigetelő rendszer megfelelőségét az állami támogatású pályázatok esetében ellenőrzi, egyéb esetben ellenőrizheti. Az ellenőrzésről készült minősítő iratot a tűzoltóság részére 8 napon belül megküldi.

A bejelentés elmulasztása vagy a tanúsító szervezet által tűzvédelmi szempontból nem megfelelőnek minősített hőszigetelő (illetve burkolati, bevonati) rendszer alkalmazása a vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági intézkedést vonja maga után, melyet az illetékes tűzvédelmi hatóság rendel el. Nem megfelelő, vagy nem megfelelően kialakított homlokzati hőszigetelő (illetve burkolati, bevonati) rendszerek alkalmazása tűzvédelmi szempontból az épület nem megfelelőségét vonja maga után.

Dr. Habil Kocsis Lajos

építészmérnök

PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai

Kar, Épületszerkezettani Tanszék

Irodalom

1. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. Magyar Közlöny, 2011/103, 27844–28135. o.
2. BBB [2009]: Hallgattassék meg a másik is! Magyar Építéstechnika, 47. évf. 10. sz., 50. o.
3. BIZTONSÁGOS homlokzati hőszigetelések [2009]. AUSTROTimes, Tél, 5–7. o.
4. EGEN-GÖDDE, Ludger [2008]: Riegel vorgeschoben. Mappe, No. 11. 2–3. o.
5. http://www.baumit.at [2011]
6. http://www.langlovagok.hu [2009]
7. http://www.malermeister-frank-fernandez.de [2011]
8. http://www.wdvs-direkt.de [2011]
9. KOCSIS Lajos [1999]: Faszerkezetű lakóházak tűzvédelme. Magyar Építőipar, 49. évf. 5–6. sz. 172–175. o.
10. KOCSIS Lajos [2010]: EPS homlokzati hőszigetelések léghanggátlási hatása. Építés Spektrum, 9. évf. 3. sz. 26–31. o.
11. KOCSIS Lajos [2010]: Hőhidak homlokzati hőszigetelések dűbeleinél. Építés Spektrum, 9. évf. 4–5. sz. 10–13. o.