A mindennapi életben az előbb ismertetett gondolatok az alábbi módon valósulnak meg:
A direktíva alapján a megrendelő (beruházó) megállapodik a tervezővel a projekt energetikai besorolásáról, ezáltal eldöntik a műszaki paramétereket, mint a lég-, hőtechnikai és akusztikai paramétereket. Ezáltal az épület-/épületgépészeti rendszer bekerülési költségét is meghatározzák. Ez a folyamat többszöri iterációs folyamatban véglegesítődik.

A piac reagálása Nyugat- és Kelet-Európában, így hazánkban, eltérő volt. Nyugat-Európában a kiforrott és élesebb piaci működési viszonyok miatt a törvényi előírások betartása a túlélés alapvető tényezője, addig Kelet-Európában ezen belül hazánkban a rendszerváltozás utáni körülbelül tízszeres vállalkozói réteg egy részénél a túlélést az áron aluli vállalás jelenti, amely az alvállalkozók torkán lenyomandó alacsony áron keresztül valósul meg. Ebben a konstrukcióban valamely szinten a veszteségek minimalizálása, elkerülése érdekében a kiírt műszaki tartalmat megszegik, módosítják.

A műszaki tartalommódosítás (csökkentés) többségében energetikai módosítást (üzemeltetési költségnövekedést) jelent, ez a lég és klíma berendezéseknél is jellemző. Ebben az esetben, viszont a tervezői energetikai osztályba sorolást jellemzően megszegik.

Az energetikai tanúsítások bevezetésén túl a hatékonyabb döntés-előkészítő anyag része a TELJES BIRTOKLÁSI KÖLTSÉG (TCO = Total cost of ownership) alapján történő összehasonlítás.

Egy légkezelő gép átlagosan 20 évig üzemel, így ezzel a gondolattal érdemes foglalkozni. Ebben az összehasonlításban az energiatanúsításhoz használt tényezők hatását, annak költségét az idő függvényében vizsgáljuk. Az induló állapot a légkezelőgépeknél a beruházási költség. A hővisszanyerőn elért éves költség megtakarítás, valamint a rendszer működéséhez szükséges ventilátor villamos energia költségének különbsége a görbe meredekségét adja.

Egy gyakorlati példával szemléltetve, a 4. ábrán látható légkezelőgép kialakításakor a különböző költségű, ezáltal eltérő műszaki paraméterű elemeket elhelyezve a gépbe, a feladatot teljesíteni lehet. Ez eltérő beruházási költséggel és a beruházási költséggel fordítottan arányos üzemeltetési költséggel valósul meg.

A fenti konfigurációt különböző jóságú (beszerzési költségű és műszaki paraméterű) elemekkel összeépítve az 5. ábrán látható Eurovent és az RLT tanúsítás szerinti görbéket kapjuk.

Az 5. ábráról leolvasható, hogy a példánkban szereplő gépeknél a beruházási költségeknél mutatkozó maximum 20 százalékos eltérés az üzemeltetési költségek megtérülését jelentősen, akár több évvel is meghosszabbítja.

• Az ábrán látható „RLT B". illetve vele hasonló „Eurovent D" osztályba sorolt gép kb. 20 százalékkal alacsonyabb költséggel beszerezhető, de a hővisszanyerő alkalmazásával jelentkező megtakarítást nem fogja az üzemeltető a pénztárcáján érezni.
• A példában szereplő közepes beruházási költséggel, beszerzett gép az „ RLT A", vagy „Eurovent B" energia osztályú gép mintegy 10 év alatt meghozza a hővisszanyerőbe és a villamos hajtásba invesztált pénzt.
• Az ábra legmagasabb beruházási költséggel megvalósult gépkonstrukciója, amely az „RLT A+" vagy az „ Eurovent A" minősítést takarja, már kevesebb, mint 8,5 év alatt a költséghatékony elemeinek beépítésével megtérül. Ezen megtérülési időn túli üzemvitelben már a tulajdonos/üzemeltető jelentős pénzt takarít meg.

A TCO általi döntés előkészítést használhatjuk több gyártó gépeinek összehasonlításához, valamint beruházási döntéseknél az energia osztályok kiválasztásához. (Feltételezve, hogy a szervizelés, filterek, csapágyak, a kopó alkatrészek azonos költséget jelentenek.)

Azonos feladat megvalósítása különböző energetikai osztályú légkezelő gépekkel
A nagyobb gyártók rendelkeznek Eurovent vagy RLT tanúsítással. Ezen cégek rendelkeznek auditált kiválasztó/méretező szoftverekkel, amelyek zárt rendszerben dolgoznak. A kiválasztással automatikusan megjelenítik az energetikai osztályba sorolást, így a paramétereik garantáltak.

A hazai építőipar válsága miatti csupán árral megnyerhető projekteknél érdemes az 1. táblázat szempontjainak tanulmányozása. Az eltérő műszaki tulajdonságú elemeknek előny/hátránya van, ami a tulajdonosnak, vagy üzemeltetőnek hasznot, vagy többlet  költséget jelent.