Idén 62. alkalommal tartották meg június 1-jén az Építők Napját. Kassai Ferenc, a BPMK elnökének rövid köszöntőjében hangsúlyozta: soha ilyen nehéz helyzetben nem volt a hazai építőipari ágazat, a kiutat jelentő uniós források felhasználásánál pedig azonnali kormányzati beavatkozásra lenne szükség, mert a támogatásközvetítés mai gyakorlatának fenntartásával csak veszít az ország, s ha nem kezdődnek meg azonnal a mérnöki munkát igénylő projektelőkészítések, a következő uniós pénzügyi ciklusban is késve indulnak meg a fejlesztések. Építeni csodálatos dolog, az építés az egyik legősibb alkotó tevékenység, az építmények a világ kulturális örökségének hordozói, és minden ország számára nemzeti kincsek is egyúttal. Az épített környezet közvetlenül hat a lakosság életminőségére, ezért az épített környezet alakítása nem egyetlen szakma belügye, hanem meghatározó társadalmi, társadalompolitikai kérdés. A mostani helyzetben még az ünneplés óráiban sem szabad szemet hunynunk azonban a nehézségek fölött – mondta Kassai Ferenc.

A kormányzat részéről Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára és Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára vett részt a rendezvényen. Szaló Péter hangsúlyozta: az építőipari ágazat a magyar gazdaság meghatározó tényezője, amely integrálódott a társadalom és a tudomány világába is. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az ágazat művészi alkotásokat hoz létre a tervezőasztaltól egészen a kivitelezésig.

A területrendezési helyettes államtitkár rámutatott, hogy a kohéziós pénzek visszakerülése révén, a korábban már előtérbe állított épületenergetika ismét forrásokhoz juthat, amely lehetővé teszi, hogy e területen a legmagasabb energetikai feltételeknek is megfelelhessünk. Az energetikai szabályozással kapcsolatban Szaló Péter kitért arra is, hogy 2013 januárjától az energetikai tanúsítványok elmaradását már szankciók sújtják.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára beszédében kiemelte, jelenleg nagyon nehéz helyzetben van az építőipar, fontos elismerni azok munkáját, akik tesznek a kilábalásért. Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány tisztában van azzal, hogy az ágazat helyzetének javítása nélkül nincs kilábalás a válságból. Ha megy az építőipar, akkor megy a magyar gazdaság is – fogalmazott Szatmáry Kristóf.

A nemzetgazdaságban meghatározó szerepet betöltő építési ágazat évről évre rosszabbul teljesít, és válsága egyre mélyül. Az ÉVOSZ az ágazat 2012. évi teljesítményének 5-7 százalék közötti csökkenését prognosztizálta, melyet a cégek friss jelzései alapján 7–10 százalék közötti mínuszra kellett módosítanunk – mondta Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke. Ennek eredményeként az országos építés-szerelési tevékenység értéke 1600 milliárd forint körül várható. Az ágazati recesszió előtti utolsó évhez, 2006-hoz viszonyítva, összehasonlító árakon ez mintegy 48 százalékos termelés visszaesést jelent. Az elhúzódó építési piaci válság legnagyobb vesztesei a lakásépítő vállalkozások, akik ez év végére – 2006-hoz viszonyítva – piacuk 80 százalékát veszítették el. A 2012. évi Építők Napjának elsődleges kérdése, versenyképességi stratégiát megelőzően, a rövid távú túlélés esélye. A tartósan irreálisan alacsony áron vállalkozók tönkremenetele szükségszerű, mivel a piac továbbra sem fogadja el az ár-érték arányos vállalási árakat – és ebben a közbeszerzési piac élen jár – azt lehet várni, hogy még nagyon nagyszámú vállalkozást fognak felszámolni.

Az építőipar súlyponti problémájaként határozta meg Tolnay Tibor az új közbeszerzési törvény végrehajtásának ellenőrzését, az épületek energiatakarékos felújítását szolgáló program és az otthonteremtési program forráshiányát, a vállalkozások rendkívül rossz jövedelmezőségét, likviditási helyzetét, az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötéseket, az uniós forrásból finanszírozott munkák kifizetésének elhúzódását, a januártól életbe léptetett plázaépítési stopot és az építőipari szakképzés és továbbképzés problémáit.

Az építési, hatósági eljárások további egyszerűsítése elengedhetetlen, melyre számos javaslat született. Egyelőre az látszik, hogy több minisztériumban helyenként fölösleges párhuzamosságok mellett, bizottságokban folyik a szakértői munka.

Dr. Nagyunyomi Sényi Gábor, az ÉTE elnöke a pesszimista hangvételű ünnepséget egy meghökkentő idézettel indította. Dr. Olafsson Károly Placid (OSB) atya gondolatait osztotta meg a hallgatósággal, aki 10 évet töltött Szibériában a Gulágon, négy fontos szabályt határozott meg a túlélés érdekében: Az első szabály: A szenvedést nem szabad dramatizálni. A második szabály: Keresni kell az élet apró örömeit, mert az is van, csak azt nem vesszük észre. A harmadik szabály: Ha nem értek egyet azzal, hogy én hangya vagyok velük szemben, akkor nekem ebben a szituációban kell megmutatnom, hogy igenis többet érek, igenis értékesebb vagyok, igenis nemesebb vagyok, igenis emberibb vagyok. A negyedik szabály így szólt: Akinek van hová kapaszkodnia, annak könnyebb elviselnie a szenvedést.

A második szabályhoz, mely az élet apró örömeiről szól – Sényi Gábor tíz dolgot emelt ki az elmúlt időkből, többek között a Bólyon felépült betoncserépgyárat, a Várkert Bazár felújítását, a Rubik Ház tervét, a Liszt Ferenc Zeneakadémia felújításának befejezését, a Lágymányosi Tüskecsarnok felújítását. Tizedikként pedig mindenki saját maga számára határozza meg azt az örömteli pillanatot, melyet saját munkájával, alkotásával hoz létre.