Talán sokan emlékeznek még arra az amerikai ifjúsági kalandfilmre, amelynek címe „Vissza a jövőbe" volt. Ezt a címet forgattam át kissé, mert jól tükrözi a mondandómat.

A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara szakértői a 2010-es EU direktíva szellemében 2012 februárjára kidolgozták az új épületenergetikai szabályozás komplett követelményrendszerét 2012-re, illetve javaslatot tettek a 2015-ben és 2019-ben hatályba lépő követelményrendszer alsó szintű elemeire, azaz a hőátbocsátási tényezők követelményértékeire.

A TÉNYEK

Ebből idézem a legfontosabb épülethatároló szerkezetekre javasolt követelményértékeket az 1. táblázatban.

A táblázatban található értékekről annyit, hogy a 2019-re tervezett értékek mintegy 30-40 kWh/m²a összesített energetikai jellemző eléréséhez alkalmasak korszerű épületgépészeti megoldások és a megújuló energiaforrások jelenleginél jóval magasabb szintű kiaknázása esetén. A 2015-re tervezett követelményértékek a felkészülést szolgálnák, és egyben arra ösztökélnék a tervezőket, hogy akár már az idén is ezek szerint végezzék munkájukat.

Több szakmai fórumot és egyeztetést követően már-már úgy tűnt, csupán az aláírás és a pecsét hiányzik az új rendelet preambulumának végéről, amikor is elindultak valahonnan azok a torpedók, amelyek sajnálatos módon célba is találtak. Ma tehát már nincs három követelménylépcső, marad legalább 7 évig a 7/2006 TNM rendelet szerinti követelményrendszer. Erre utal az is, hogy a szakma kiválóságai már a 2019-ben hatályba lépő követelményrendszeren dolgoznak.

Nézzünk körül azokban az uniós országokban, amelyek teljesen vagy részben hasonló klímaövezetbe tartoznak, vagyis alkalmasak az összehasonlításra (2. táblázat).

Az értékeléséhez tudni kell, hogy a táblázatban szereplő külföldi követelményértékek a 2009–2010. évi állapotokat tükrözik, és nyilvánvalóan jelenleg is folyik azok felülvizsgálata – egyszerűbben kifejezve szigorítása. Erre jellemző, hogy a homlokzati falakra tervezett új német követelményérték U = 0,24 W/m²K.

Hát persze ezek az oktondi németek nem átallják 3-4 évente szigorítani a követelményeket, míg mi büszkén vallhatjuk, hogy 13 évig alkalmas követelményrendszert alkottunk 2006-ban. Lehet mondogatni, hogy ne terheljük az építtetőket. Tudni kell azonban, hogy a fokozott hőszigetelés többletköltségei 2012 és 2015 között legfeljebb 2-3 százalékkal növelték volna –gazdaságosan, igen rövid megtérülési idővel – az épületek kivitelezési költségét.

Lehet azt is mondogatni, hogy a hazai építőipar nincs felkészülve az új követelmények teljesítésére, miközben a hőszigetelőanyag-gyártók már ma is a környező országokban kénytelenek értékesíteni portékáikat, hiszen hazai kereslet alig van. Ugyanakkor az 1. táblázatból is kitűnik, hogy a 2012-re tervezett követelményértékek minden külön felkészülés nélkül teljesíthetők.

A KÖVETKEZMÉNYEK

A következő 7 évben továbbra is építhetünk házakat normál vakolatokkal ellátott, 30 centiméter vastag vázkerámia, vagy 25 centiméter vastag pórusbeton elemekből épített homlokzati falakkal, hiszen „éppen" megfelelnek a 2. táblázatban pirossal szedett követelményértéknek. Csak éppen arról nem beszélünk, hogy fajlagos tömegük vakolatostul mindössze 245, illetve 197 kg/m². Tudom persze, hogy az épület hőtároló tömegét nemcsak a homlokzati falak fajlagos tömege határozza meg, de ezek az értékek a nyári hővédelem szempontjából egyértelműen előnytelenek. A „légkondi" pedig nem tartozik az energiatakarékos megoldások közé. Érdekes, hogy ezzel a problémával a gyártók honlapjain nem találkozhatunk, nyilván csak megfeledkeztek róla.